Újraindult a vallási élet Franciaországban
Miután az Államtanács kimondta, hogy a vallási és hitéleti tevékenységek átfogó és teljes tiltása nem elfogadható és aránytalanul jogkorlátozó, biztonsági intézkedések mellett gondoskodni kellett az élet újraindulásáról a templomokban, zsinagógákban, mecsetekben. Ez a hétvégén meg is történt, bő egy héttel korábban, mint ahogy azt eredetileg a kormányzat tervezte. Egyfajta győzelem ez a vallási közösségeknek – különösen a leghangosabban kritizáló katolikus egyháznak –, amelyek jelentős nyomást gyakoroltak, hogy ne kelljen június elejéig várniuk.
A június 2-ig tervezett tiltással meg akarták akadályozni sok ember gyülekezését egyetlen zárt helyen – egyébként az egyik első franciaországi Covid19-gócpont egy keresztény közösség volt, sajtóhírek szerint a hívek halálos fenyegetéseket is kaptak emiatt. A másik oldalon az egyházak és a hívek nyitással kapcsolatos türelmetlensége éppen a „gyülekezés” igénye miatt érthető: a hitélet közösségi élet is. Ráadásul a keresztények áldozócsütörtök, a mennybemenetel ünnepe után vannak, a pünkösdre várnak. A muszlimok a május 23-24-i hétvégén ünnepelték a ramadan, a böjti hónap végét (Aïd el-Fitr). A zsidóság pedig, mint ismert, a Sávuot-ra készül.
A hitélet az Államtanács ítélete után szigorú keretek között indulhatott újra, vagyis előírták, hogy a híveknek védőtávolságot kell tartaniuk, szükséges maszkot hordaniuk, fertőtleníteni a kezeiket stb., a prefektusok pedig felhatalmazást kaptak, hogy – amennyiben a szabályok betartására való felszólítás eredménytelen – bezárják azokat az intézményeket, melyek nem felelnek meg a biztonsági előírásoknak. A biztonsági előírások betartatása a fenntartó felelőssége, az erre vonatkozó rendelet május 23-i dátumozású. A rendelet előkészítésekor a vallási ügyekért felelős belügyminiszter (hiába laikus állam Franciaország, van ilyen kormányzati hatáskör) egyeztetett a vallási vezetőkkel. A fő szabályokat (például a minimum egy méteres védőtávolságot, a kötelező maszk-hordást, a kézfertőtlenítést, a be- és kilépés szabályozását) így határozták meg.
Úgy tűnik, hogy a már április óta erőteljesen lobbizó katolikusok kezdik el a leginkább aktívan a nyitást is. A többiek óvatosabbnak tűnnek. A zsidóság franciaországi számarányhoz mérten viszonylag nagy veszteségeket szenvedett el a koronavírus-járványban, így az óvatosság indokoltnak is tűnik. A Központi Izraelita Konzisztórium elnöke és a főrabbi azt jelezték, hogy a zsinagógákat nem nyitják ki a Sávuot-ra, s hasonlóan a lassú újranyitás mellett tették le a voksot a böjti hónap végét ünneplő muszlimok is. Olvasni egyébként arról, hogy a katolikus egyházon belül viták voltak-vannak az újranyitás szükségességét, valamint sürgősségét illetően.
Az újranyitás jogi-alapjogi problémáján túl egyébként a nagy kérdés most az, hogy milyen a jelenlegi viszony az egyházak és az államfő, valamint a kormány között. Mint ismert, Emmanuel Macron igyekezett gesztusokat tenni az egyházaknak, de nagy horderejű reformokat – így az 1905-ös törvény átalakítását az iszlám franciaországi megjelenésére tekintettel – a tervekkel ellentétben egyelőre (?) nem vállalt fel. Úgy tudni, ezt a hagyományos, a kereteket már ismerő nagy egyházak nem is látták volna örömmel. A kijárási tilalom időszakában egyébként a köztársasági elnök – francia kezdeményezésre – beszélt telefonon a pápával (akivel elsősorban nemzetközi kérdésekben, például a szegény országok adósságelengedése ügyében értettek egyet) és egyeztetett egy kerekasztal-beszélgetésen a vallási vezetőkkel, a laikusokkal és a szabadkőművesekkel. Úgy hírlik, felmerült, hogy a járvány utáni világról való gondolkodásba őket is be kellene vonni.
Franciaországban május 11-én kezdték meg a tilalmak oldását. Ugyanakkor az ún. zöld zónába sorolt megyékben is csak fokozatos az újranyitás. A kávézók, éttermek például június elején nyithatnak, amennyiben ezeken a területeken nem romlik a járványügyi helyzet. Megemlítendő, hogy a vallási ceremóniákhoz hasonló vita zajlik a vörös zónának számító főváros, Párizs parkjainak az újranyitásáról, amit a kormány ellenez, a főpolgármester, Anne Hidalgo viszont támogat. Igaz, utóbbi ettől a vitától minden bizonnyal politikai előnyt remél. A tilalmak oldása ugyanis Franciaországban választási kampányba torkollik, hiszen ha nem romlik a járványhelyzet, akkor 2020. június 28-án megtartják a márciusra tervezett önkormányzati választási második fordulót.
Soós Eszter Petronella írása
A szerző további írásai itt olvashatók |
Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő, politológus (ELTE ÁJK, 2009), francia nyelv és irodalom szakos bölcsész (ELTE, BTK, 2008). Egyetemi tanulmányai alatt eltöltött egy évet a párizsi Sciences Po-n, az Eötvös Collegium tagja volt, illetve nemzetközi kapcsolatokat hallgatott a Mathias Corvinus Collegiumban. 2019-ben szerzett doktori fokozatot (PhD) az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Politikatudományi Doktori Iskolájában. A Milton Friedman Egyetem adjunktusa, a 
