Soós Eszter Petronella: Miért nő az antiszemita erőszak mértéke Franciaországban?

Az eddigi adatok szerint 2018-ban jelentős mértékben nőtt a rasszista és antiszemita erőszak mértéke Franciaországban. Az egyik jellegzetes “terület”, ahol a jelenség kiemelten érezhető, a felsőoktatás (az elmúlt időszakban több egyetemen is megjelentek például antiszemita feliratok, de a pittsburgh-i merénylet után egy nizzai rituális fürdőre (mikvére) is gyűlölködő feliratok kerültek). A jelenség meglepő, hiszen az elmúlt években elindított gyűlölet és rasszizmus elleni kormányzati kampányok eddig sikeresnek tűntek, az esetszám csökkent (ez ugyanakkor nem enyhítette a zsidók félelmét, mivel történt jónéhány kiemelten erőszakos és nagy nyilvánosságot kapó gyilkosság, támadás).

Mi történt, mi történhetett idén?

Ahogy arról a tev.hu is beszámolt, Édouard Philippe francia miniszterelnök a Facebookon közölt egy cikket arról, hogy mennyire aggasztja az antiszemita cselekmények idei 69%-os növekedése, ami trendfordulót jelent az elmúlt két év csökkenő tendenciáival szemben. A cikk apropója a nácik által elkövetett zsidó pogrom, a kristályéjszaka 80. évfordulója volt.

A posztban Philippe kormányfő számos ígéretet tesz és kormányzati prioritásnak nevezi a gyűlölettel szembeni kormányzati fellépést. Ezek közül kiemelendő az előzetes feljelentés lehetősége (amit később személyesen is alá kell írni egy rendőrségen vagy csendőrségen, de az áldozat azonnal el tudja indítani az ügyet online). A másik pedig egy 2019-re ígért törvény, mely a gyűlöletbeszéd minél gyorsabb eltávolítását tűzi ki célul az online térből. A francia kormányfő azt is jelezte, hogy ezekről a kérdésekről európai jogszabályt szeretne az EP-választás után (Németországban idén lépett hatályba egy hasonló célokat kitűző, rendkívül vitatott jogszabály).

A fenti kormányzati célkitűzéssel összhangban a francia elnök, Emmanuel Macron a napokban bejelentette, hogy a francia kormányzat próba-együttműködést kezd a Facebookkal a gyűlölködő tartalmak eltávolítására (és az esetlegesen felmerülő jogi, adatvédelmi stb. kérdések megismerésére).

Egyébként nemcsak az antiszemita erőszak mértéke növekedett 2018-ban az eddigi adatok szerint Franciaországban. A homofób erőszak ugyancsak megugrott (15%-kal nőtt a feljelentések száma), bár az ugrás kisebb mértékű, mint az antiszemita erőszak esetében. Ez akár arra is utalhat, hogy a tendenciák átfogóan a kisebbségekkel szembeni erőszak növekedése irányába mutatnak.

Mi lehet az oka ennek a növekedésnek? Természetesen bonyolult társadalmi jelenségekre a lehető legritkábban lehet egyetlen oksági magyarázatot találni, de bizonyos szempontokat hipotézisként megfogalmazhatunk. Ezeket a hipotéziseket francia zsidó és kormányzati vezetők is felvetették:

• A leginkább “pozitív” feltételezés, hogy az esetszám növekedése egyben a hatalmas látencia csökkenését is jelenti. Vagyis valójában nem az erőszak mértéke nőtt, hanem a feljelentések száma lett magasabb. A belügyminiszter felvetette ennek a részbeni lehetőségét. Olyan esetek statisztikai megjelenéséről lehet szó, amelyek eddig esetleg nem jelentek meg, vagy amelyek most a jellegük miatt hatósági figyelmet kapnak (például az egyetemi antiszemita feliratok, amelyek az intézményi jelleg miatt biztosan bekerülnek a statisztikákba). Tudjuk azt is, hogy például a homofób erőszak esetében egyre több áldozat fordult a nyilvánossághoz az elmúlt időszakban. Kérdés, hogy ez összefügg-e a feljelentések számának növekedésével.
• Magyarázat lehet a franciaországi társadalmi feszültségek és az elégedetlenség növekedése, a frusztráció, a jövőkép nélküliség erősödése, ami mindenféle erőszakos megnyilvánulásban csapódhat le. E körben nemcsak Emmanuel Macron köztársasági elnök gyakran emlegetett népszerűség-csökkenésére kell gondolni, hanem arra is, hogy a gazdasági mutatók csak részben javulnak Franciaországban (pl. a költségvetési hiány rendben alakul), de a polgárok számára legfontosabbak (a munkanélküliség, a vásárlóerő) stagnálnak, vagy egyenesen romlanak.
• Az erőszak növekedése azonban nemcsak Franciaországban ütötte fel a fejét, hanem például az Egyesült Államokból is hasonló hírek érkeznek – s adatok nélkül is emlékszünk a pittsburgh-i zsinagógában történt támadásra. Ha több országban hasonló tendenciák jelentkeznek, feltételezhető, hogy valamilyen átfogó társadalmi változás tünetével állhatunk szemben, de erre a feltételezésre csak később adhatunk biztos választ, nemhogy átfogó magyarázatot. Mindenesetre érdemes azt az aspektust vizsgálni, hogy esetleg a magyarázat nem francia-specifikus, vagy legalábbis részben nem az.
• Elképzelhető, hogy a “politikai korrektség halála” egyben felszabadítja a gyűlöletbeszédet is a korábbi tabuk alól, illetve lehetséges, hogy következményként még nem állt be egy új egyensúly a tekintetben, hogy mi az, ami elfogadható a PC utáni világban, és mi az, ami azért még ott sem, vagyis mi az, ami a PC utáni világban is gyűlöletbeszédnek számít (fontos látni, hogy francia viszonylatban a szóbeli sértés is antiszemita cselekményként kerül be a statisztikákba, ilyen “cselekmény” esetén nem ütésre vagy gyilkosságra kell minden esetben gondolni).

 

Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő, politológus (ELTE ÁJK, 2009), francia nyelv és irodalom szakos bölcsész (ELTE, BTK, 2008). Egyetemi tanulmányai alatt eltöltött egy évet a párizsi Sciences Po-n, az Eötvös Collegium tagja volt, illetve nemzetközi kapcsolatokat hallgatott a Mathias Corvinus Collegiumban. 2019-ben szerzett doktori fokozatot (PhD) az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Politikatudományi Doktori Iskolájában. A Milton Friedman Egyetem adjunktusa, a www.franciapolitika.com szerkesztője. A szerző további írásai itt olvashatók