Párizs törvénnyel lépne fel az online gyűlölet ellen
Elfogadta a francia parlament a Laëtitia Avia képviselő nevével fémjelzett, online gyűlölettel szembeni kormánypárti törvényjavaslatot. A német mintára készített csomag legismertebb szabálya, hogy az egyértelműen illegális, gyűlöletre uszító, rasszista tartalmakat súlyos bírság terhe mellett 24 órán belül el kell távolítaniuk a szolgáltatóknak. A szöveg ugyanakkor még nem került kiherdetésre, mert az Alkotmánytanácsnak előbb nyilatkozna kell az alkotmányosságáról. És lehet, hogy nem is ez lesz a vita vége, hanem az Európai Bíróság.
Az online gyűlölet elleni fellépést szolgáló törvényjavaslat rendkívül vitatott. Elsősorban a jobboldalon támadják, mert a szabad szólás korlátját, illetve a nagy nemzetközi szolgáltatók indokolatlan, káros „megemelését” látják benne. A Nemzetgyűlésben a radikális baloldal is ellene szavazott, miközben a szocialisták tartózkodtak (a szavazás adatai itt találhatók). A Nemzeti Tömörülés képviselői úgy vélekedtek, a jogi bizonytalanságok arra fogják sarkallni a közösségi platformokat, hogy a cenzúra oldalán menjenek inkább a biztosra; miközben a gyors eltávolítás és detektálás nagyrészt külföldi magáncégek feladata. Egyes zsidó szervezetek ugyancsak a feladat magáncégeknek való kiszervezését tették szóvá. Az országos zsidó ernyőszervezet, a Crif azonban ott állt az új szabályozás mögött, s Francis Kalifat elnök kifejezetten üdvözölte az elfogadását, utalva arra, hogy például a napokban kellett fellépniük a hírhedt humorista, Diedonné újabb videóival szemben. (De akár azt is lehet említeni, hogy éppen a napokban volt „népszerű” antiszemita hashtag a Twitteren az amúgy nyelvtanilag is helytelen #sijetaitunjuif („ha zsidó lennék”)).
A törvényhozási folyamat során a Nemzetgyűlés és a jobboldali többségű Szenátus nem tudott megegyezni egy közös verzióban, így az alkotmányos szabályoknak megfelelően az utolsó, végső szót az alsóház mondhatta ki, és meg is szavazta a szöveget. Bár a parlament ezzel befejezte a munkáját, a kihirdetésre még nem kerülhetett sor, mert legalább 60 szenátor előzetes normakontrollt kérhetett, és kért is az alkotmánybíróságtól. Az ügy 2020-801 DC ügyszámon jelenleg is az Alkotmánytanács előtt áll, az alkotmány 61. cikkelye értelmében a tesületnek május 18-tól számítva egy hónapja van a vizsgálódásra. Fontos hozzátenni, hogy az Európai Bizottság is kételyeinek adott korábban hangot a törvényjavaslat uniós jognak való megfelelése – az európai elektronikus kereskedelem szabályainak tiszteletben tartása – tekintetében. Így az sem biztos, hogy az Alkotmánytanács döntésével véget ér a jogi-politikai vita, akár az Európai Bíróság is következhet a folyamat végén.
A problémás tartalmak eltávolítása egyértelműen plusz feladat a nagy nemzetközi szolgáltató cégeknek (francia nyelvű kontaktszemély, kooperáció szükséges stb.). Ugyanakkor a hatályba lépés esetén az együttműködők, a szabályokat betartók még mindig jobban járnak, mint a több millió eurós bírságot kockáztatók. Az azonban, hogy pontosan kik kockáztatnak és mit, később derül ki. Alapesetben a felelősség a francia piacon való aktivitás mértékétől függ. Hogy hol lesz a havi egyedi felhasználószám határa, rendeletben húzzák majd meg. Ez is egy bizonytalansági faktor jelenleg. Fontos kiegészítő szabály a terhelés csökkentése érdekében, hogy börtönnel és bírsággal fogják büntetni azokat is, akik a – törvényileg uniformizált – problémás tartalom-bejelentési lehetőséggel visszaélnek.
Laëtitia Avia képviselő személye külön színfoltja a vitának, ő ugyanis nemcsak a törvényjavaslat miatt jelenik meg gyakran a francia médiában. Már pár héttel a megválasztása után, 2017-ben vita alakult ki a személye körül. Ekkor ugyanis azzal vádolták meg, hogy egy elszámolási összezördülés során megharapott egy, a bankkártyáját elfogadni nem tudó taxisofőrt (a képviselő a harapást tagadta). E hetekben pedig volt munkatársai panaszkodnak egy baloldali portálnak munkajogi jogsértések, rasszista és homofób megjegyzések miatt. Kiszivárgott például egy olyan chat-üzenet, melyben a honanya azt írta, „megszavaztuk a buzik módosítóját”. Erről később azt mondta, éppen meleg munkatársa nevezte el így a szóban forgó javaslatot, a kifejezést ő csak átvette. Avia, aki az online-törvényjavaslat szavazása és a személyét érő vádak között összefüggést látott, alapvetően tagadta, hogy homofób és rasszista lenne, hosszú diszkrimináció-ellenes pályafutására hivatkozott, s feljelentést ígért. Ugyanakkor a volt munkatársak is ugyanerre készülnek. A mellékszálra is igaz tehát, hogy folytatása következik.
Soós Eszter Petronella cikke
A szerző további írásai itt olvashatók |
Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő, politológus (ELTE ÁJK, 2009), francia nyelv és irodalom szakos bölcsész (ELTE, BTK, 2008). Egyetemi tanulmányai alatt eltöltött egy évet a párizsi Sciences Po-n, az Eötvös Collegium tagja volt, illetve nemzetközi kapcsolatokat hallgatott a Mathias Corvinus Collegiumban. 2019-ben szerzett doktori fokozatot (PhD) az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Politikatudományi Doktori Iskolájában. A Milton Friedman Egyetem adjunktusa, a 
