Megvertek és kiraboltak egy zsidó családot Párizs mellett
Soós Eszter Petronella cikke (további írásait itt találja)
Túszul ejtettek, megvertek és kiraboltak egy zsidó családot Párizs Seine-Saint-Denis nevű északi határmegyéjében, egy Livry-Gargon nevű községben – futott végig a világsajtón a hír. A tudósítások szerint a támadás motivációja tagadhatatlanul antiszemita: a támadók, akiket még keres a rendőrség, állítólag azzal érveltek, hogy az áldozatok zsidók, tehát van pénzük, amit ők majd elvesznek és odaadnak a szegényeknek.
A rablók készültek tettükre, semmit nem hagytak a véleletlenre: behatoltás után elvágták az elektromosságot, majd a három családtagot, apát, anyát és fiukat sorban foglyul ejtették és gyilkossággal is fenyegették. A rablók pénzzel, ékszerekkel és hitelkártyákkal távoztak a család otthonából. Azt is tudjuk, hogy az áldozatok ismertek a francia zsidó közösségben, a támadás után meg is szólaltak a médiában. A családfő egy 78 éves egykori aktivista, aki egy zsidó érdekvédelmi egyesület vezetője volt.
Francis Kalifat, az országos zsidó érdekvédelmi ernyőszervezet, a Crif elnöke nyilatkozatában azzal érvelt, hogy a francia zsidók immáron sem az utcán, sem otthonukban nincsenek biztonságban. Utalt a TEV oldalain többször is említett Halimi-gyilkosságra (az ablakon kidobott Sarah Halimi meggyilkolására), amely az elmúlt években – 2015-ös a kóser bolti támadás mellett – a leginkább sebezte a francia zsidó közösséget. A Crif egyébként rendkívüli hírlevelében jelezte, hogy Kalifat a megye prefektusával, és Gérard Collomb belügyminiszterrel is tárgyalt. A rendkívüli hírlevél és a magas politikai figyelem is jelzi, hogy mennyire fontos ez az ügy a közösségnek. Gérad Collomb belügyminiszter egyébként hivatalos közleményben ítélte el a támadást.
Természetesen amíg nem ismerünk minden részletet, addig nehéz az elemzés. Ugyanakkor egy dolog máris biztos: ez az ügy – különösen ha a hatóságoknak nem sikerül gyorsan eredményt felmutatniuk – hasonló nyugtalanságra okot adó szimbolikus üggyé válhat, mint a Halimi-gyilkosság. Ismét egy olyan erőszakos támadásra került sor, amely a zsidó közösség tagjait – ráadásul sokak által ismert tagjait – az otthonukban érte. Ez érthetően tovább növelheti a francia zsidó közösség rossz érzését, bizonytalanságát, különösen a vallásos zsidókét, akik számára a legnehezebb a „rejtőzködés”.
Az elkövetők személye és politikai hovatartozása később tovább bonyolíthatja az ügyet, de erről egyelőre semmiféle információ nem áll rendelkezésre (azonban máris szögezzük le, hogy az elkövetők nem az „új antiszemitizmus” szokásos érvrendszerével, hanem klasszikus antiszemita érvekkel léptek fel). De ne szaladjunk még ennyire előre: a hatóságok keresik az elkövetőket, s a Köztársaságba vetett, az elmúlt időszakban megcsappant zsidó bizalom szempontjából szükséges lenne, hogy mihamarabb megtalálják őket. Bizalom ide, bizalom oda, a tettesek megtalálása persze önmagában nem fogja csökkenteni a közösség félelmét, hiszen nem lehet minden antiszemita rabló és bűnöző mellé rendőrt állítani.
A szerző további írásai itt olvashatók |
Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő, politológus (ELTE ÁJK, 2009), francia nyelv és irodalom szakos bölcsész (ELTE, BTK, 2008). Egyetemi tanulmányai alatt eltöltött egy évet a párizsi Sciences Po-n, az Eötvös Collegium tagja volt, illetve nemzetközi kapcsolatokat hallgatott a Mathias Corvinus Collegiumban. 2019-ben szerzett doktori fokozatot (PhD) az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Politikatudományi Doktori Iskolájában. A Milton Friedman Egyetem adjunktusa, a 
