Magyarország elsőként bojkottálta a durbani konferenciát

Magyarország idén az első EU-s tagállamként jelentette be távolmaradását a rendezvénytől. Az ENSZ rasszizmusellenes konferenciája szinte kezdetektől antiszemita és Izrael-ellenes üzenetek fórumaként működik.

Az uniós tagállamok közül elsőként Magyarország jelentette be, hogy távolmarad az ENSZ idén huszadik alkalommal megrendezett rasszizmusellenes konferenciájáról – számolt be a The Jerusalem Post nyomán a Neokohn. A lépést Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Simon Wiesenthal Központ egyik vezetőjének, Mark Weitzmannak írt levelében indokolta meg.

“A magyar kormány zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmussal szemben, és teljes mértékben elkötelezett abban, hogy garantálja a zsidó nép biztonságát – ezt a nemzetközi fórumokon is következetesen képviseljük” – írta Szijjártó. Hozzátette: ennek szellemében hazánk nem támogatta a Durbani Nyilatkozatot sem, amit tavaly év végén fogadott el az ENSZ Közgyűlése.

Több ország – köztük az USA, Kanada, Olaszország, Ausztrália, Izrael és Németország – is bojkottálta már a rendezvényt korábbi években. 2011-ben összesen 14 ország demonstrált ilyen úton a dél-afrikai városban megrendezett esemény ellen. A nyugati államok a 2001-es tanácskozás óta rendszeresen bojkottálják a rendezvényt, mondván, az “az intolerancia és az antiszemitizmus fórumává süllyedt.”

A múlt héten az Egyesült Királyság közölte, csatlakozik az Egyesült Államokhoz, Kanadához és Ausztráliához, és bojkottálja az idén szeptemberi Durban IV-et, “az antiszemitizmussal kapcsolatos történelmi aggodalmak miatt”. A német külügyminisztérium egyik tisztviselője azt mondta, Berlin még nem döntött az ügyben. Franciaország is várhatóan kivonul, de hivatalos nyilatkozatot még nem adott ki.

A 2001-es világkonferenciát Durban I. néven is ismerik. A konferencia az antiszemita és Izrael-ellenes üzenetek melegágya volt, és itt kezdték el terjeszteni az Izrael elleni “apartheid” vádját.

A durbani határozat egy korai tervezete a cionizmust a rasszizmussal tette egyenlővé, ami az Egyesült Államokat és Izraelt a konferenciáról való kivonulásra késztette – emlékeztet az izraeli lap. A végleges tervezet végül nem ítélte el a cionizmust ilyen módon, de az izraeli-palesztin konfliktus az egyetlen, amely a “rasszizmus, a faji megkülönböztetés, az idegengyűlölet és a kapcsolódó intolerancia áldozatairól” szóló részben szerepel.

Ugyanakkor a párhuzamosan futó nem kormányzati szervezetek (NGO) fóruma elfogadott egy határozatot, amely Izraelt “rasszista apartheid államnak” nevezte és népirtással vádolta. Az eseményen antiszemita anyagokat, köztük a Cion bölcseinek jegyzőkönyveit is terjesztették. “Az NGO-gyűlés végső határozatai egyébként a cionizmus elítélésén is túlmentek” – írta a Szombat akkor, a konferencia után.

“Izrael nemzetközi elszigetelésére és kormányának háborús bűncselekményekért történő elítélésére, valamint a ‘rasszista bűncselekmények folytonos és szisztematikus elkövetése, népirtás és etnikai tisztogatás’ befejezésére szólítottak fel. A hangvétel rendkívül emlékeztetett az ENSZ közgyűlése által 1975-ben a cionizmust a rasszizmussal azonosító döntés körüli időkre, mely határozatot csak 1991-ben vonták vissza. (…) Az NGO-konferenciát Izrael-ellenes tömegdemonstrációk kísérték, melyek az augusztus 30-i gyűlöletmenetben kulmináltak: ekkor a tize­nötezer felvonuló – többek között – palesztin gyermeket emelt a magasba, együtt egy gyermekruhával, melyet véres lepellel takartak be” – számolt be a magyar zsidó lap a történtekről.