Köves Slomó szerint abszurd felvetés, hogy bárkinek is képviselni kellene a zsidóságot
Az EMIH vezető rabbija a Válasz Online-nak adott hosszú interjút, melyben szóba került a Jobbik antiszemitizmusa, a Fidesz Izrael-barátsága, a Mazsihisz és az EMIH viszonya, Manfred Weber budapesti látogatása, de még a Neokohn is.
Köves Slomó úgy fogalmazott, hogy a jobb- és baloldalon is feltűnő, egymással szemben használt antiszemita-vádakat „vegyes érzelmekkel fogadja”.
„Ha lett volna egyértelmű, soha át nem léphető demarkációs vonal a közéletben a szalonképes és a szalonképtelen megnyilatkozások között, és nem mindig politikai, erkölcsi kérdésként lett volna kezelve az antiszemitizmus ügye, akkor most sem a bunkósbot jelzőt kapná ez a téma”
— véli Köves rabbi. Pozitívumként említi azonban, hogy
„a minden oldalon előrántott antiszemitizmus-vádnak pozitív hozadéka is lehet. Kicsírásodhat ez az ügy úgy is, hogy végül semmilyen módon sem lesz menő dolog antiszemita, rasszista nézeteket hirdetni a magyar közéletben”.
A kormány emlékezet- és kultúrpolitikáját eközben kritikával is illette:
„Esetenként a komfortérzet hiányát okozza, hogy a magyar jobboldal holdudvarában elismerést kapnak olyan véleményformálók, akik a XX. századi magyar történelemről vállalhatatlan kijelentéseket tesznek”.
Konkrétan Döbrentei Kornél kitüntetésére utalva pedig így fogalmazott:
„Ez a díj nagyon kellemetlen”.
Köves Slomó rabbi / Fotó: valaszonline.hu
A Jobbik nem változott
Eközben Köves rabbi kritikus a Jobbik igyekezetével is, hogy jobb színben tüntesse fel magát.
„A Jobbik… nem változott… A Jobbik felső vezetői a hatalmi ambícióik miatt jelen pillanatban a nyilvánosságban nem tesznek antiszemita, rasszista megjegyzéseket, de arról sokszorosan megbizonyosodhattunk, hogy ideológiájukban ma sem gondolkodnak másként” — emelte ki Köves rabbi.
Külön Gyöngyösi Márton nemrég, szintúgy a Válasz Online-nak adott interjújáról úgy fogalmazott, hogy a politikus
„a politikailag nem korrekt antiszemitizmusból megindult a politikailag korrekt antiszemitizmus felé, amit már a baloldal is egyre jobban befogad”.
A Válasz munkatársának a NeoKohn-ra nézve kissé lesajnáló kérdésére, hogy „Miért fontos egy pici internetes lap önöknek?”, az EMIH vezető rabbija így felelt:
„Azt majd meglátjuk, mennyire lesz pici. Fontos, hogy a zsidók a világról és a világ a zsidókról ne csak a hazai, ellenzék–kormánypárt szekértábor-logika mentén értesüljön.
Ennek a paradigmaváltásnak lehet lényeges építő eleme a NeoKohn, a maga szilárd értékalapjaival, de heterogén szerzőgárdájával és külpolitikai fókuszpontjaival.”
A Neokohn tulajdonos cégéről, mely a Brit Médiához tartozik, kiemelte, hogy „a Brit Média nem az EMIH tulajdona. Külföldi támogatóink alapították. Nem tudom, ez mit jelent. Ha azt, hogy különböző szinteken, változó egyenletességgel, de van ráhatásunk, akkor igen.
A NeoKohn például bizonyosan közelebb áll hozzánk, mint a Klubrádió”.
„Konzervatív embernek gondolom magamat”
Saját nézeteiről így fogalmazott:
„Megvan a saját értékvilágom; konzervatív embernek gondolom magamat, de mint zsidó közösségi vezető, nincs és nem is lehetnek pártpreferenciáim. Egyetlen preferenciám van, hogy Magyarország komfortos környezet legyen azok számára, akik meg akarják élni zsidó identitásukat. A Jobbik sokat tett azért, hogy ez a komfortérzet messze nem volt egyenletes az elmúlt években”.
Az EMIH és a Mazsihisz viszonyáról elmondta, hogy
„soha nem gondoltam, hogy bárkinek is képviselni kellene a zsidóságot. Abszurd felvetés”.
Köves rabbi szerint mind a két zsidó szervezetnek körülbelül azonos számú „affiliáltja” lehet. Ezek mellett utalt egy pletykára is, miszerint „Heisler András párthoz csatlakozna”, ám nem tette egyértelművé, melyik párthoz.
Manfred Weber látogatásáról — és sajátos helyszínválasztási ötletéről — a következőket mondta:
„Előszedte a jó öreg zsidókártyát. Azzal, hogy egyetlen budapesti sajtótájékoztatóját egy menóra előtt, egy zsidó hitközség dísztermében tartotta, egy olyan ügyben mutatott »bátor kiállást«, aminek valójában semmilyen tétje sincs. Ha ugyanezt a CEU dísztermében csinálta volna, akkor kritikusai megkérdezhették volna tőle két hét múlva, hogy akkor most marad-e vagy megy-e az egyetem. Ilyen kockázatot a zsidókkal nem kellett vállalnia.
Ugyanakkor nekünk zsidóknak biztosan nem volt hasznos ez a performansz, mert azt üzente a nyilvánosságnak, hogy a vita a magyar kormány és az EPP között a »zsidókérdésben« áll. Én ehhez bizonyosan nem asszisztáltam volna”.
Köves rabbi Weber Dohány utcai látogatását „tragikomikusnak” ítélte.
Interjújában beszélt még a magyar kormány Izrael-pártiságáról, melyről kifejezte reményét, miszerint „a jelenség tartós lesz”.
