ICC-ügy: Magyarország ismét kiállt Izrael mellett

/in /by

A Nemzetközi Büntetőbíróság múlt pénteki, Izraelt elmarasztaló döntése kapcsán a magyar külügyminiszter egyértelműen leszögezte: „mindig is támogattuk Izrael önvédelemhez fűződő jogát.”

„Az imént felhívott Gabi Ashkenazi barátom és kollégám, Izrael külügyminisztere, a Nemzetközi Büntetőbíróság múlt pénteki döntése miatt, amely megállapítja a bíróság területi joghatóságát a Gázai-övezet, a Nyugati Part és Kelet-Jeruzsálem felett” – írja Szijjártó Péter keddi Facebook-posztjában.

„Izraelhez hasonlóan mi sem értünk egyet ezzel a döntéssel. Az eljárás során már jeleztük, hogy álláspontunk szerint Palesztina nem rendelkezik büntető joghatósággal izraeli állampolgárok felett” – közölte a külgazdasági és külügyminiszter, hangsúlyozva: „Mi mindig is támogattuk Izrael önvédelemhez fűződő jogát, és hisszük, hogy csak a kölcsönös tiszteleten alapuló tárgyalások vezethetnek el a békéhez a térségben. A Nemzetközi Büntetőbíróság döntése sajnos nem visz ehhez közelebb.”

A bíróság (ICC) a Palesztin Hatóság 2015-ös, tehát a gázai háború után egy évvel benyújtott megkeresésére reagált. A háborús és emberiesség elleni bűncselekmények kivizsgálására 2002-ben megalakított, hágai székhelyű testület múlt pénteken úgy döntött: van hatásköre, tehát jogosult kivizsgálni a palesztin területeken elkövetett állítólagos izraeli háborús bűncselekményeket és atrocitásokat. A bíróság szerint alapokmánya (az úgynevezett római statútum) értelmében a bíróság részes államai közé tartoznak a palesztin területek is, így joghatósága kiterjed az Izrael által az 1967-es háborúban „megszállt” területekre, nevezetesen Gázára és Ciszjordániára (azaz Júdea-Szamáriára), beleértve Kelet-Jeruzsálemet is.

Az ítélet szövegéből kiderül, hogy a három fős bíróság magyar tagja, Kovács Péter nem értett egyet a döntéssel, különvéleményt fogalmazva meg. A magyar bíró szerint Palesztinát nem tekinthetjük de facto államnak, tehát a vizsgálat sem terjedhet ki Kelet-Jeruzsálem, a Gázai övezet és Ciszjordánia teljes területére.

Nem ez volt az első eset, hogy Magyarország az Európai Unió tagállamai közül (szinte) egyedüliként állt ki a zsidó állam mellett. 2019-ben Magyarország egyedüli uniós országként döntött úgy, hogy nemmel szavaz a júdea-szamáriabeli településekkel kapcsolatos történelmi amerikai bejelentés elleni EU-s határozattal kapcsolatban. Budapest ezzel a lépéssel akadályozta meg, hogy a 28-ak közös közleményben tiltakozzanak az amerikai külügyminiszter bejelentése ellen, amely szerint nem tekintik illegálisnak a telepépítést a „megszállt területeken.”

Tavaly novemberben, ugyancsak egy Gabi Askenázival való telefonbeszélgetés után Szijjártó közölte, hogy „Magyarország továbbra is kiáll Izrael mellett, és nemmel szavaz az ENSZ-ben az Izraelt alaptalanul kritizáló javaslatokra.” A közlemény szerint a magyar külügyminiszter azt mondta izraeli kollégájának, hogy „Magyarország továbbra sem támogatja az Izraelt elítélő nyilatkozatokat sem az EU-ban, sem az ENSZ-ben, és megalapozatlannak tartja a nemzetközi büntetőbíróság Izrael elleni eljárását is.”

Szijjártó Péter mostani Facebook-posztja alatt egyébként megdöbbentően sok értetlenkedő, sőt Izrael-ellenes és antiszemita komment jelent meg: „Értem én, hogy jóban kell lenni Izraellel, de mégiscsak ők a megszállók, nem?” – kérdi az egyik kommentelő, míg egy másik megjegyzi: „Gratulálok h egy olyan nép mellé álltok amely folyamatosan megszegi és semmibe veszi az Ensz határozatait! Ez is kíválóan bemutatja h kik vagytok valójában!” És akadt, akiből ezt váltotta ki a magyar külügyminiszter kiállása: „Péter, csalódtam benned! Egyik napon a Rothschild családdal ülsz asztalhoz, azután a zsidókkal…ejnye Péter! Maholnap Soros Györgyöt fogadjátok majd (megint)?”