Herzl sírja helyett Arafat sírját választotta Lula da Silva
A brazil elnökválasztás győztese megosztja a brazíliai zsidó közösséget. Sokan örülnek a progresszív politikusnak – mások nehezen felejtenek.
Brazília mintegy 120 ezres zsidó közössége hivatalosan üdvözölte ugyan a Munkáspárt vezérének, Lula da Silvának a győzelmét az elnökválasztáson, de levelükben hozzátették azt is: „megismételjük, hogy mindig készen állunk a konstruktív és demokratikus párbeszédre.”
A nyilatkozat nyelvezete arra utal, hogy a zsidó közösségeknek nagyon problémás volt a kapcsolata Lulával annak első ciklusa alatt. 2009-ben Lula szívélyesen fogadta az antiszemitizmusáról és holokauszttagadásáról elhíresült Mahmúd Ahmadinezsád akkori iráni elnököt, aki nemzetközi bírálatokat kiváltó látogatása során megfogadta, hogy „eltörli Izraelt a föld színéről”. Iránnal Lula végig szívélyes kapcsolatokat ápolt, de támogatta a kubai, venezuelai és szíriai diktatórikus rezsimeket is.
Da Silva, majd utóda, Dilma Rousseff kormányai folyamatos zavarokkal és ellentmondásokkal szembesültek Izraellel kapcsolatban, ami a zsidó közösséggel való konfrontációhoz vezetett.
2010–ben Lula – első brazil államfőként – ellátogatott ugyan Izraelbe, de az sem volt botránytól mentes. Abban az évben volt Theodor Herzl születésének a 150. évfordulója, és az izraeli külügyminisztérium a külföldi méltóságok látogatásának protokolljába felvette a sírjánál tett látogatást.
Joe Biden amerikai alelnökkel ellentétben a brazil elnök ezt elutasította, az akkori izraeli külügyminiszter, Avigdor Liberman pedig a protokoll megsértése miatt nem volt hajlandó találkozni vele. Egy napra rá Silva keffiját (palesztin kendőt) terített a vállára, és koszorút helyezett el a szervezett palesztin terrorizmus megalapítójának, Jasszer Arafatnak a ramallahi sírjánál.
Ugyanakkor Silva a Hamász terrorszervezet képviselőivel is akart volna találkozni, ami szerinte elősegítette volna a békét és a megbékélést, a találkozóra azonban nem került sor. Ugyancsak 2010-ben Brazília elismerte a palesztin államot, a lépés a hasonló elismerések hullámát indította el Dél-Amerikában. Idén ismét felszólította az ENSZ–t, hogy segítsen létrehozni egy önálló palesztin államot.
Míg a palesztinok szerint Lula győzelme jelentős változást fog hozni ügyük helyzetében Brazíliában és a nemzetközi fórumokon, hiszen „a palesztin népnek ismét lesz egy támogató brazil barátja az ENSZ-ben”, egy brazil szakértő szerint az új–régi elnök „megmutatta, hogy centristaként kíván kormányozni, és valószínűleg kiegyensúlyozott politikát fog folytatni Izraellel és a palesztinokkal szemben.”
James Green történész professzor a The Times of Israel–nek azt mondta: tévedés lenne Lulát szélsőségesnek tartani, szerinte több jel arra utal, hogy a centrum felé mozdul el, és bár támogatni fogja a palesztin államiságot, egyenlő távolságot tart a két fél felé.
„Úgy gondolom, bizonyos mértékig szüksége lehet arra, hogy gesztusokat tegyen a közel-keleti arab országok és Palesztina felé, de ez sokkal inkább szimbolikus lenne, minthogy bármilyen hosszú távú hatást jelezne a régió különböző országai közötti dinamikára.”
