Francia gyűlölet-ellenes törvény: ellenállt az Alkotmánytanács

/in , /by

Legfontosabb elemeiben elbukott az előzetes normakontrollon a Laëtitia Avia képviselő nevével fémjelzett, online gyűlölettel szembeni kormánypárti törvényjavaslat, melynek készüléséről korábban beszámoltunk. A javaslat többek között arra kötelezte volna a szolgáltatókat, hogy az egyértelműen rasszista és antiszemita tartalmakat súlyos bírság terhe mellett 24 órán belül távolítsák el. Mint arról korábban beszámoltunk, a bírói testülethez szenátorok fordultak, de a jogszabály tervezetével szemben európai kételyek is felmerültek.

Az Alkotmánytanács döntésében – többek között – a csomag központi, egyben leginkább szimbolikus, 24 órás határidős törlési előírását tekintette alkotmányellenesnek, elsősorban a rövid határidő és a szólásszabadságot érintő aránytalan, szükségtelen szolgáltatói hatáskör miatt. Tehát a testület egyetértett azokkal, akik úgy látták, hogy az előírások (vö. eldönteni rövid határidővel, bírói közbenjárás nélkül, esetenként nagy mennyiségű jelzett tartalomról, hogy egyértelműen törvénysértő-e), túlcenzúrázásra, „biztosra menésre”, szisztematikus törlésre bátorítanák a szolgáltatókat.

Ez a jogi környezet viszont a fentiekből következően alapjogokat, a szólásszabadsághoz és a kommunikációhoz való jogokat sértené (ráadásul az egyes szóba jöhető, potenciális bűncselekmények megvalósulását egyesével vizsgálva nemcsak rövid a határidő problémás, hanem hogy szakjogászi feladatot látnának el a szolgáltatók).

Ugyancsak alkotmányellenesnek minősítették azt a szabályt, amely egy órán belül kötelezte volna a szolgáltatókat a pedofil és terrorizmust dicsőítő tartalmak eltávolítására. A rövid határidő ugyanis kizárja a bírói jogérvényesítést, a fellebbezést.

Az Alkotmánytanács problémásnak tekintette, hogy tömeges bejelentés esetén sem kapnak a szolgáltatók mentesítést a kötelezettség és a felelősség alól, ráadásul a büntetést elkövetésenként számolják, az első hibától is, nemcsak ismétlődő hibázáskor – ami természetesen megint csak túlcenzúrázásra sarkallhat. A testület továbbá bizonyos cikkelyeket eljárásjogi okokból is alkotmányellenesnek minősített, mondván, nem megfelelő eljárásban fogadták el. Első olvasatban ugyanis az eredeti javaslathoz áttételesen sem tartozó módosító javaslatokat is befogadtak, ami nem alkotmányos.

A jobboldali és centrista szenátusi szereplők, akik az Alkotmánytanácshoz fordultak, örömmel és elégedettséggel fogadták a döntést, egyikük amatőr munkának minősítette a szöveget, egy másik pedig megjegyezte, hogy a szövegben csak a cím alkotmányos. De egyes zöld és szocialista képviselők is örültek a döntésnek, a szólásszabadság értékére hivatkozva.

Laëtitia Avia képviselő közleményben jelezte, hogy a szabályozásról nem tesznek le, de az Alkotmánytanács megállapításait figyelembe véve kezdenek ismét neki a feladatnak. Igaz, akármi is lesz a törvényalkotási folyamat vége, a politikai szándék hangoztatása az LREM (En Marche) számára 2022 előtt két évvel legalább annyira fontos, mint maga a kimenet.

 

Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő, politológus (ELTE ÁJK, 2009), francia nyelv és irodalom szakos bölcsész (ELTE, BTK, 2008). Egyetemi tanulmányai alatt eltöltött egy évet a párizsi Sciences Po-n, az Eötvös Collegium tagja volt, illetve nemzetközi kapcsolatokat hallgatott a Mathias Corvinus Collegiumban. 2019-ben szerzett doktori fokozatot (PhD) az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Politikatudományi Doktori Iskolájában. A Milton Friedman Egyetem adjunktusa, a www.franciapolitika.com szerkesztője.

A szerző további írásai itt olvashatók