Felmentette a bíróság a zsidók torkának elvágásról fantáziáló belga írót

Az antiszemita Herman Brusselmans évtizedek óta gyomorfogató dolgokat ír a zsidókról és Izraelről.

A zsidó szervezetek tiltakozása ellenére, Herman Brusselmans belga írót kedden felmentette a genti büntetőbíróság a holokauszttagadás, rasszizmus és gyűlöletkeltés vádja alól – számol be a Neokohn a The Jerusalem Post alapján.

A bíróság a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozva úgy döntött, hogy a Humo magazinban tavaly augusztusban megjelent cikke nem minősül bűncselekménynek.

Amint arról a Neokohn is beszámolt, Brusselmans a kritikák kereszttüzébe került, miután a gázai háborúról szóló rovatában azt írta: 

„Annyira feldühít, hogy legszívesebben egy éles kést döfnék minden zsidó torkába, akivel találkozom”. 

Benjamin Netanjahu miniszterelnököt pedig

„kis, kövér, kopasz zsidónak” nevezte, aki „ki akarja irtani az egész arab világot”.

A cikket a zsidó szervezetek és belga tisztségviselők is elítélték, köztük Izrael belgiumi nagykövete, Idit Rosenzweig-Abu.

„Mi lenne, ha valaki azt mondaná a belga sajtóban, hogy »olyan dühös vagyok, hogy kést akarok döfni minden muszlim nyakába, akivel találkozom«?” 

– tette fel a kérdést a nagykövet az eset után.

Brusselmans később azzal védekezett, hogy

“túlzással”, “iróniával” és “szarkazmussal” akarta kifejezni a háború miatti frusztrációját.

A használt nyelvezet ellenére a genti büntetőbíróság úgy ítélte meg, hogy Brusselmans kijelentései a szólásszabadság védelme alatt állnak, és „nem lépték túl a büntethetőség határait”. A bíró elismerte, hogy a zsidó olvasók megsértődhettek, de kijelentette, hogy a megjegyzései művészi és politikai véleményként jogilag védettek – írja a VRT NWS.

A bíróság továbbá a szólásszabadságot „demokratikus társadalmunk egyik alapvető pillérének” nevezte, még akkor is, ha az ellentmondásos vagy provokatív.

Zsidó szervezetek felháborodva reagáltak a döntésre, arra figyelmeztetve, hogy az ítélet veszélyes precedenst teremt, és aláássa az antiszemitizmus elleni küzdelemre tett erőfeszítéseket.

Menachem Margolin rabbi, az Európai Zsidó Szövetség (EJA) elnöke határozottan elítélte az ítéletet, és „mélységesen riasztó üzenetnek nevezte az antiszemitizmus elleni küzdelem helyzetéről Belgiumban és Európában”.

„Ma a belga igazságszolgáltatás súlyos precedenst teremtett: a gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó törvények rugalmasak – és amikor zsidókról van szó, hirtelen képlékennyé válnak”

– mondta.

„Ez az ítélet gyakorlatilag legitimálja, hogy egy százezrek által olvasott személy nyíltan zsidók meggyilkolására szólítson fel anélkül, hogy bármilyen jogi következménnyel kellene szembenéznie. Megengedhetőnek tartja, hogy egy országos médiumban közzétegyék azt a vágyat, hogy ‘kést döfjenek minden zsidó torkába, akivel találkoznak’, mindezt a gázai helyzet miatti düh ürügyén”

– tette hozzá.

Margolin arra figyelmeztetett, hogy a döntés további antiszemita retorikára adhat bátorítást.

„Egy ilyen ítélet meghozatalával a belga igazságszolgáltatás veszélyes üzenetet küld: a gyilkosságra és gyűlöletre való felbujtás átértelmezhető, menthető és végső soron legitimálható – legalábbis akkor, ha a célpontok zsidók”.

Az EJA felszólította a belga kormányt, hogy tegyen lépéseket, és „sürgős jogalkotási reformokat követel, hogy bezárjanak minden olyan jogi kiskaput, amely lehetővé teszi az ilyen erkölcsileg és jogilag tarthatatlan ítéleteket”.

„A szólásszabadság nem a gyűlölet és az antiszemitizmus terjesztésének szabadsága. Amikor az igazságszolgáltatás legitimálja az uszítást, az magának a demokráciának az alapjait ássa alá”

– tette hozzá a rabbi.

Michel Kotek, a Brusselmans ellen panaszt tevő Zsidó Információs és Dokumentációs Központ elnöke szintén elítélte az ítéletet, „a belga joggyakorlat szégyenének” nevezve azt.

„Valaki, aki 1993 óta tesz ilyen kijelentéseket – már nem egy incidensről beszélünk. Ez egy folyamatosan ismétlődő lépés, amelyben az antiszemita kijelentések dominálnak”

– mondta.

„Mi is a szólásszabadság mellett vagyunk. De ahol ez átcsap gyűlöletbe és a biztonság megfosztásába, ott egy kormánynak be kell avatkoznia. És ez az, ahol kudarcot vall”

– tette hozzá.

A felmentő ítélet ellenére Brusselmans még mindig több perrel néz szembe – jegyzi meg a Neokohn . Április 4-én egy belga bíróság dönt arról, hogy bíróság elé kell-e állnia a cikkével kapcsolatos további panaszok miatt. Emellett május 6-án egy különálló ügyet is tárgyalnak, amelyet három holokauszt-túlélő nyújtott be ellene, és amelyben azt állítják, hogy Brusselmans megsértette a belga rasszizmusellenes törvényeket.

Zsidó szervezetek, köztük a belgiumi zsidó szervezetek koordinációs bizottsága és a Zsidó Szervezetek Fóruma szintén polgári pert indítottak Brusselmans ellen, azzal érvelve, hogy megjegyzései táplálják az antiszemitizmust és ellenséges környezetet teremtenek a belgiumi zsidók számára.