Belgium: a zsidók tehetnek az antiszemitizmusról?

Antwerpen polgármestere szerint a város zsidó közössége „antiszemita hullámot” kockáztat, ha nem működik együtt a Coviddal kapcsolatos intézkedések betartatásában.

 

A flandriai város polgármestere közölte: Antwerpen történelmi ortodox közössségét „antiszemita hullám” fenyegeti, ha nem engedelmeskedik a koronavírus miatt szükségessé vált szociális távolságtartás és tesztelés kérdésében. Bart De Wever szerint „a zsidó közösségnek egy dolgot meg kell értenie: a saját logikájukat követik, de én látom a visszajelzéseket a mailemben, és az ijesztő.” A polgármester arra reagált, hogy helyi egészségügyi tisztviselők szerint Antwerpen zsidó negyedében a fertőzési ráta négyszerese a város átlagának.

Mint egy lapinterjúban fogalmazott, „ha tényleg akarunk egy antiszemita hullámot, folytassuk, ahogy eddig.” Elmondta, hogy a rendőrség múlt szombaton ugyanahhoz a zsinagógához kétszer is kiszállt, reggel 37, később 22 embert elküldve onnan. De Wever az interjúban azzal fenyegetőzött, hogy be is záratja (a lap úgy tudja, a Belz haszid közösséghez tartozó) zsinagógát, amit „drámai” és „sajnálatos” lépésnek minősített.

Antwerpen 25 ezres zsidó közössének mintegy 50 zsinagógája van. A lap emlékeztet: A Covid-előírások szerint egyszerre csak 15-en vehetnek részt az istentiszteleten, beleértve a minjánhoz szükséges tíz felnőtt férfit. A közösséget azért is tartják a vírus által veszélyeztetettebbnek, mert tagjaik gyakran utaznak Londonba és Manchesterbe, az ottani haszid közössségekben élő családtagjaikhoz, márpedig Angliában a vírusnak egy különösen fertőző mutációja terjed éppen.

A polgármester kifogásolta azt is, hogy az antwerpeni ortodox zsidók állítólag nem is reagáltak arra a felhívásukra, hogy oltassák be magukat. Egy helyi képviselő, Samuel Markowitz azonban azzal reagált erre, hogy ez nem is csoda, hiszen a tesztelést éppen szombati napon tartották volna. Szerinte De Wever – akinek egyébként harmonikus a kapcsolata a zsidó közösséggel – inkább azt kellett volna üzennie, hogy maradjanak otthon biztonságban szombaton, és teszteljenek vasárnap és hétfőn. A Zsidó Szervezetek Fórumának (FJO) képviselője ugyanakkor közölte: a tesztelési helyiségek vasárnap és hétfőn is nyitva tartottak, nemcsak szombaton, mégis csak nagyon kevesen mentek el.

Arra a kérdésre, hogy aggódik-e amiatt, hogy a zsidó közösséget vádolják majd a vírus terjedésével, FJO szóvivője, Hans Knoop azt mondta, a polgármester ugyan rosszul válogatta meg a szavait, de a flamand társadalom valójában nem sokat tud zsidó közösségéről, szerintük ez egy homogén tömb, mindegyik zsidó ugyanolyan. Holott szerinte a zsidó közösség legnagyobb része betartja a Covid-előírásokat, azokat csak egy kisebbség, „talán ötszáz fő” hanyagolja el.

Belgiumban utoljára tavaly december elején történt antiszemita provokáció: négy férfi átvette az irányítást egy vonat hangosbemondó rendszere felett Antwerpen és Mechelen között, és a szerelvény felrobbantásával fenyegetőztek, ha a „rákos zsidók nem szállnak le a vonatról.” Az elmúlt években számos antiszemita incidens történt az országban, ami csak fokozódott a koronavírus elterjedése óta. Óriási vihart kavart tavaly februárban az aalsti karnevál, amelyen az egy évvel korábbihoz hasonlóan ismét súlyosan zsidóellenes maskarában vonultak végig néhányan: ortodox zsidók állítólagos kapzsiságán gúnyolódó karikatúrabábuk éppúgy megjelentek, mint rovaroknak kinéző ultraortodox zsidó figurák.

A Jewish Telegraphic Agency 2019-es elemzése szerint Belgiumban kezd elfogadottá válni az antiszemitizmus, ami ellen a helyi zsidó szervezetek is rendszeresen szót emelnek.