Az anticionizmus vagy a BDS nem is feltétlenül antiszemitizmus?

Kihívás érte az IHRA nemzetközileg egyre elfogadottabb antiszemitizmus-definicióját: a Jeruzsálemi Nyilatkozat az Antiszemitizmusról azt javasolja, hogy se a cionizmus bírálata, se a bojkottmozgalom normalizálása ne minősüljön automatikusan antiszemitának.

Jeruzsálemi Nyilatkozat az Antiszemitizmusról címmel több, mint 200 nemzetközi tudós, holokauszt- és antiszemitizmus-kutató tett közzé dokumentumot, hogy 15 irányvonal mentén újrafogalmazza a politikai közbeszédben antiszemitizmusnak minősülő normákat. Magyarországról egy szakértő van az aláírók között, Pető Andrea történész, a CEU gender-tanulmányok professzora.

A nyilatkozat deklarált szándéka, hogy választ nyújtson a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség (IHRA) egyre több ország, sőt, az Európai Bizottság által is elismert, 2016-os antiszemitizmus-meghatározására. Az ugyanis szerintük “fontos vonatkozásokban homályos”, zavart okozott és vitákat gerjesztett, és ezzel gyengítette az antiszemitizmus elleni harc ügyét. A dokumentum ezért úgy akarja folytatni ezt a harcot, hogy ugyanakkor nyílt teret enged a vitának az izraeli-palesztin kérdést illetően.

A nyilatkozat B fejezete elismeri, hogy antiszemitizmusnak minősül zsidók kollektív felelőssé tétele Izrael cselekedeteiért vagy zsidók izraeli ügynökökké minősítése. Ugyanígy annak minősül, ha zsidókat például egy politikai gyűlésen Izraeltől vagy a cionizmustól való elhatárolódásra szólítanak fel. A fejezet 10. pontja pedig külön hangsúlyozza, hogy annak minősül az is, ha “megtagadják az Izraelben élő zsidóktól azt a jogot, hogy zsidókként létezzenek és gyarapodjanak, összhangban az egyenlőség elvével.”

A C fejezet aztán felsorolja, mi nem számít a nyilatkozat aláírói szerint antiszemitizmusnak: támogatni a palesztinok “igazságossági” ügyét, nemzeti és emberi jogaikat; “bírálni és ellenezni a cionizmust a nacionalizmus egyik formájaként”. Nem antiszemitizmus a nyilatkozat szerint “alkotmányos megállapodások sokfélesége” mellett érvelni a Jordán folyó és a Földközi-tenger között – tehát a jelenlegi Izrael területén, legyen az két állam, egy kétnemzetű állam, egységes vagy szövetségi állam.

Nem antiszemitizmus a nyilatkozat szerint Izraelnek az államként való “bizonyíték alapú bírálata”, vagy Izrael “módszeres faji megkülönböztetésének” bírálata, sőt, “önmagában” még nem tartja antiszemitizmusnak a dokumentum a zsidó állam összehasonlítását más történelmi esetekkel, példéul a “telepes kolonializmussal” vagy a dél-afrikai aparteiddel. Ugyancsak tagadják az aláírók, hogy “önmagában” antiszemita lenne az Izraelt elszigetelni és bojkottálni akaró, a zsidó állam létét alapjaiban megkérdőjelező BDS-mozgalom.

A nyilatkozat tehát saját 10. pontját cáfolja látványosan, hiszen az utóbb felsorolt esetek mindegyike alapjaiban kérdőjelezi meg, delegitimálja a zsidó államot: Izrael “bizonyíték alapú”, de államként való bírálata, a “Jordán folyó és a Földközi-tenger között” létrehozandó államformák, a rasszizmus- és apartheid-vád mind ugyanannak a célnak a különböző eszközei.

A Jeruzsálemi Nyilatkozat állításával szemben az IHRA nem zavarosan és homályosan, hanem teljesen egyértelműen fogalmaz. Azt természetesen az IHRA is elfogadja, hogy “az Izraellel szemben megfogalmazott kritika – hasonlóan a bármely más országgal szemben megfogalmazotthoz – nem tekinthető antiszemitának”, de nagyon is az, ha “az Izraeli Államot, mint zsidó közösséget támadják.”

Antiszemitizmus az IHRA szerint “a zsidóság önrendelkezési jogának megtagadása, például azon az alapon, hogy az Izraeli Állam létezése a rasszizmus kifejeződése”, akárcsak a “kettős mérce alkalmazása azt követelve, hogy Izrael más demokratikus nemzetektől nem elvárt vagy kért magatartást tanúsítson”, és természetesen “Izrael jelenlegi politikájának a nácik politikájával történő összehasonlítása.”

Ami pedig a BDS-mozgalmat illeti, teljes tévedés az antiszemita szervezet bárminemű mentegetése. Köztudott tény, bárhol nyomon követhető, hogy a magát “emberi jogi” szervezetként láttató mozgalom, ahogy a publicista találóan fogalmaz, “semmi mást nem tett, mint átpolitizálta az izraeli-palesztin ügyeket, és rendszerszintű kampányt indított a zsidó állam delegitimálására” (a BDS-mozgalom hátteréről, zsidóellenességéről a Discover the Networks dokumentációja nyújt átfogó képet).