„Hetvenöt év után valóban felszabadult Auschwitz?”

Szimpóziummal emlékeztek Auschwitz felszabadításának 75. évfordulójára

Számos európai ország magas rangú képviselője és EU-s diplomaták is képviseltették magukat azon a lengyelországi rendezvényen, amelyen Auschwitz felszabadításának 75. évfordulója alkalmából az antiszemitizmus elleni aktívabb jogi harcra szólítottak fel. Az Európai Zsidó Szövetség (EJA) és a Nemzetközi Élet Menete (IML) közös eseményén mutatkozott be a közelmúltban alakult Tett és Védelem Liga (APL), melynek elnöke Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija, a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) alapítója. Az európai zsidó szervezetek együttműködésével létrehozott szervezet a TEV módszertanára és bevett jó gyakorlatára épít.

Menachem Margolin, az EJA elnöke köszöntő beszédében arra figyelmeztetett, hogy az antiszemitizmus elleni fellépés a jó és a gonosz küzdelme. A rendezvényen felszólalt Varga Judit igazságügyminiszter, az Európai Parlament korábbi elnöke, az olasz Antonio Tajani, Jan Jambon flamand miniszterelnök, valamint Wolfgang Sobotka, Ausztria Nemzeti Tanácsának elnöke is. A magyar delegáció része volt Mesterházy Attila és Harangozó Tamás MSZP-s, Simicskó István KDNP-s országgyűlési képviselők, valamint Kovács István, az EMMI nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára is.

Köves Slomó az Tett és Védelem Liga (APL) elnöke úgy fogalmazott, hogy a zsidóság ellehetetlenítésére irányuló kezdeményezések 75 évvel Auschwitz után is tapasztalhatóak, ezért a kötelesség hívta életre a harcot, amely az ideológiák ellen folyik. Ehhez tiszta és egyértelmű útmutatások kellenek, e mellett egységre van szükség a politikai szekértáborok és a közbeszédet alakítók között — hangsúlyozta. Az immár 12 országban jelen lévő APL vezetője elmondta: olyan módszertani újításokat ajánlanak az európai országoknak, amelyek az eddigieknél alaposabb és átfogóbb képet mutatnak az antiszemitizmusról. A zsidóellenesség attitűdjének feltárása mellett az antiszemita támadások monitoringjára is megoldást kínál új összeurópai adatgyűjtési módszerük. Megjegyezte: kiemelkedő jelentőséget tulajdonítanak az oktatás területén szerzett magyarországi tapasztalataiknak is, az eredményeket felhasználva az EU többi tagállamára is kiterjesztik a programot. Ez nemcsak a holokauszt történetét, hanem a közös zsidó-keresztény értékek és Európa zsidó történetét, valamint a modern Izraellel való kapcsolatát is magában foglalja.

Vaga Judit az egyik legnagyobb magyar temetőnek nevezte Auschwitzot, az ott elpusztult magyar zsidó honfitársaink örökre hiányozni fognak – mondta. A tárcavezető szerint a nyugat-európai példák azt mutatják, hogy vannak, akik nem tanultak Auschwitzból, azonban Magyarországon nem kell tartani hasonló történésektől, hiszen az állami emléknapok és oktatási programok mellett a jogi keretek is szavatolják a zsidók biztonságát. Ezeknek is köszönhetően évről-évre csökken az antiszemitizmus mértéke. A statisztikák szerint 2014 és 2018 között csaknem felére csökkent a gyűlöletbeszéd kategóriájában elkövetett bűncselekmények száma Magyarországon – tette hozzá Varga. Hangsúlyozta: a magyar közéletből szinte teljesen eltűnt a holokauszttagadás jelensége, a közös múlt ápolásáért pedig különleges párbeszéd zajlik a zsidó közösségekkel.

Wolfgang Sobotka, az osztrák Nemzeti Tanács elnöke, volt osztrák belügyminiszter felidézte, hogy Ausztria sokáig halogatta a saját múltjával való szembenézést, mivel kényelmesebb volt a náci Németország áldozatául esett ország szerepében tetszelegni. A politikus leszögezte: a zsidóellenes harcban semmiféle kompromisszum nem köthető. Statisztikai adatokat idézve elmondta: az osztrák lakosság tíz százalékára ma is jellemző az antiszemitizmus, és minden harmadik osztrák állampolgár negatív előítélettel viseltetik a zsidókkal szemben. A muszlim hitűek körében az arány 50-60 százalék körül van. Sobotka kijelentette: az osztrák kormány egy új kutatói és oktatói háttérintézmény anyagi fedezetét fogja biztosítani, amelyet az Osztrák Tudományos Akadémia keretein belül terveznek elindítani. „Ahhoz, hogy az anticionizmust egyértelmű antiszemitizmusnak ismerjék el, Ausztria szigorúbb jogi keretek kialakítására készül, sőt heteken belül meg fog születni a BDS-t elítélő osztrák parlamenti határozat is”- jelentette be.

Michael O’Flaherty, az EU bécsi székhelyű Alapjogi Ügynökségének (FRA) igazgatója saját statisztikájára hivatkozva azt mondta, hogy az európai zsidók 90 százalékának ma a legnagyobb aggodalma az antiszemitizmus. Szerinte az európai zsidóságot érő antiszemita megnyilvánulások 70 százalékban a politikai közéletből, valamint az online felületekről származnak. Úgy vélte, hogy az antiszemitizmus elleni küzdelmet nemcsak a jogalkotással és az oktatással lehet felvenni, hanem a zsidó élet ünneplésének megélésével is.

André Gattolin, a francia szenátus európai ügyekért felelős bizottságának alelnöke sokkolónak nevezte a franciaországi antiszemitizmus utóbbi években bekövetkezett 74 százalékos növekedését. Elmondása szerint az esetek többségéért a szélsőjobboldal okolható, ám az antiszemitizmus a szélsőbaloldalon, valamint a fundamentalista muszlim közösségek soraiban is jelen van.

Keren Knoll, az izraeli hadsereg hírszerzője a gyilkossággal végződő gyűlölet-bűncselekmények kapcsán arról beszélt, amíg ilyenek előfordulhatnak, senki nem érezheti magát biztonságban. Radikális változtatásokra van szükség, különösen az oktatás területén – mondta. Az oktatás fontosságára hívta fel a figyelmet Eyal Kaminka, a Yad Vashemhez tartozó holokausztkutatási iskola igazgatója is, aki a valódi ismeretek hiteles forrásának tisztázását és az ellenőrzés nélküli információkkal szembeni védekezést hangsúlyozta.

Binyomin Jacobs holland főrabbi „szellemi háborúnak” nevezte a modern antiszemitizmust. Felszólalásában régi dilemmájáról is beszélt, maradni vagy menni kellene abból az országból, ahol őt és családját is több fizikai bántalmazás érte? A rabbi ugyan elégedett a hatóságok intézkedéseivel, de valahol „nevetségesnek” tartja, hogy több autós gázolási kísérlet és egyéb megfélemlítő akció történik, unokái pedig olyan iskolába kénytelenek járni, amely a drótkerítések börtönnek néznek ki. „Hetvenöt év után valóban felszabadult Auschwitz?”- tette fel a kérdést.

A rendezvény végén az előadók olyan pozitív kezdeményezésekről és jó gyakorlatokról beszéltek, melyek követendő példák lehetnek az EU több tagországában is. Frank Müller-Rosentritt az Bundegstag-ban benyújtott és elfogadott törvényről beszélt, amely megtiltja az állam számára a BDS mozgalom bárminemű támogatását. Aharon Tamir, a Nemzetközi Élet Menete alelnöke és ügy vezetője beszélt a szervezetük eddig elért eredményeiről, valamint az Joao Costa, a Portugál Oktatási Minisztérium államtitkára tartott előadást a fiatalokat ért intereneten terjedő és főként a fiatalokat megcélzó gyűlölet és fake-news-ok elleni fellépés lehetséges formáiról.

A meghívottak kedden délelőtt hivatalos megemlékezésen vettek részt az egykori auschwitz-birkenaui koncentrációs tábor területén.

A Neokohn helyszíni beszámolója alapján.