Apartheid-vád: a Human Rights Watch átlépte a küszöböt

43 éves történetében először vádolta meg Izraelt az apartheid bűntettével a jogvédő szervezet, amely azonban mindig is előítéletes volt a zsidó állammal szemben.

A küszöb átlépése: Az izraeli hatóságok, az apartheid és az üldözés bűncselekményei” címmel adott ki 213 oldalas országjelentést a Human Rights Watch (HRW), azt állítva: Izrael kimerítette a Római Statútumban meghatározott apartheid bűncselekmények jogi definícióját, és elnyomja a palesztinokat Izraelben, Ciszjordániában és Gázában. Mint köztudott, az apartheid az intézményes rasszizmuson, tehát a fehér felsőbbrendűségen, a fekete közösségek elnyomásán és kirekesztésén alapuló, dél-afrikai fajgyűlölő rendszer sajátja volt.

A zsidó állam határozottan visszautasította a vádakat. Teljes joggal, hiszen Izrael megalakulása óta demokratikus, nyitott, multikulturális társadalom, ahol tilos állampolgárok bármiféle megkülönböztetése. A visszatérő vádak dacára még a HRW által beidézett 2018-as nemzetállami törvény sem tesz különbséget Izrael zsidó és arab állampolgárai között. A HRW nem sokkal azután publikálta jelentését, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) állítólagos „háborús bűnök” miatt vizsgálódik Izraellel szemben.

Izrael ily módon való jellemzése azonban a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség (IHRA) definíciója alapján egyértelműen antiszemitizmus: „A zsidóság önrendelkezési jogának megtagadása, például azon az alapon, hogy az Izraeli Állam létezése a rasszizmus kifejeződése.” De a HRW rasszista üldözésről szóló dokumentuma igencsak közelít a másik antiszemitizmus-meghatározáshoz is: „Izrael jelenlegi politikájának a nácik politikájával történő összehasonlítása.”

A zsidó államot ért képtelen vádakat a szervezet így foglalja össze: „Az izraeli hatóságok emberek millióit fosztották meg alapvető jogaiktól palesztin identitásuk miatt. Ez a régóta fennálló politika és szisztematikus gyakorlat bekerít, eltulajdonít, erőszakosan elkülönít, marginalizál és más módokon okoz szenvedést a palesztinoknak.” A szervezet a „diszkrimináció” példájaként említi az izraeli visszatérési törvényt, amely állampolgárságot ad azoknak a zsidóknak, akik Izraelbe akarnak bevándorolni.

A HRW felszólította az ENSZ-t, hogy ellenőrizze az „apartheid” létrehozásáról szóló állítást, majd alkalmazzon fegyverembargót Izrael ellen, amíg nem tesznek ellenőrizhető lépéseket az ilyen bűncselekmények megszüntetésére.

Kenneth Roth, a HRW ügyvezető igazgatója sajtóközleményében azt állította: „Miközben a világ nagy része Izrael fél évszázados megszállását átmeneti helyzetként kezeli, amelyet az évtizedekig tartó ’békefolyamat’ hamarosan rendbe fog hozni, a palesztinok ottani elnyomása elérte azt a küszöböt és állandóságot, amely megfelel az apartheid és az üldözés bűncselekmények definícióinak.” Később egy online sajtóértekezleten közölte azt is, hogy a jelentés elkészítése mellett az izraeli-palesztin békeszerződés elmaradása miatt döntöttek.

Az amerikai külügyminisztérium elutasította a jelentésben foglaltakat, de hozzátette, nem is akarja megítélni „külső csoportok” jelentéseit, ez markáns elfordulás attól, hogy Donald Trump határozottan elítélte az Izrael-ellenes civil szervezetek tevékenységét.

Az NGO Monitor is élesen elítélte a jelentést, mondván, azok egy nagyobb globális kampány részei, amelynek célja Izrael lejáratása és zsidó államként való identitásának aláásása: „A HRW jelentése része az elmúlt 18 hónap során összehangolt NGO-kampánynak, amelynek célja, hogy az ’apartheid’ kifejezést beillesszék az Izraelről szóló vitákba.” Hangsúlyozza, hogy a dokumentum folytatása annak, hogy „a HRW több évtizede megszállottan kiemeli a zsidóságot és Izraelt, elutasítja a zsidó nemzetállam legitimitását, politikától és határoktól függetlenül.”

Az 1978-ban alapított HRW tevékenységén nyomon követhető, hogy valóban, évtizedek óta elfogult a zsidó állam (és egyébként: Amerika) kárára. A nyolcvanas években élesen bírálta az Egyesült Államok antikommunista politikáját, de elnéző volt a latin-amerikai kommunista szervezetek és gerillák jogtiprásaival szemben. A 2002-es dzsenini izraeli katonai művelettel kapcsolatban a HRW a palesztin és a nemzetközi balos szervezetek hazugságait visszhangozta, melyek szerint Izrael „háborús bűnöket”, mészárlást követett volna el a palesztin menekülttáborban (az esetről lásd Gadó János: „A dzsenini vérvád” c. írását a 2007-ben megjelent Új antiszemitizmus kötetben). A szervezet jogsértőnek, a palesztinokat sújtó elnyomásnak bélyegzi Izrael bármely önvédelmi lépését a terrorizmus ellen (biztonsági kerítés, katonai műveletek).

A nemzetközi szervezetek és közösséget tehát akkor járnak el felelősségteljesen, ha a továbbiakban nem a Human Rights Watch-tól tájékozódnak az izraeli alapvető jogok mindenkori helyzetéről: erre sem a szervezet állításai, sem hitelessége nem ad alapot.