A Jobbik megjelenése óta erősödött az antiszemitizmus

Fotó: Kurucz Árpád, Népszabadság

Fotó: Kurucz Árpád, Népszabadság

Teológiai és társadalmi szempontból vizsgálták az antiszemitizmus jelenségét egy budapesti konferencián. Egy most ismertetett kutatás szerint 2009-2010 táján ugrott meg a zsidóellenesség mértéke Magyarországon, mégpedig a Jobbik megjelenése miatt. Kovács András szociológus szerint ekkortól azok is felvállalták antiszemita nézeteiket, akik eddig szalonképtelennek gondolták és ezért titkolták azokat.

A keresztény identitást nem lehet zsidógyűlölettel pótolni – jelentette ki Donáth László evangélikus lelkész azon a budapesti konferencián, amely az antiszemitizmussal mint teológiai és társadalmi problémával foglalkozott. A tanácskozást a Magyarországi Evangélikus Egyház és a Norvég Egyházi Szolgálat Izraelért nevű szervezet rendezte az Evangélikus Hittudományi Egyetemen. A konferencián kiosztott kiadvány szerint a Norvég Egyházi Szolgálat 1844-ben alakult meg Stavangerben, és – kelet-európai zsidók körében végzett többévi munka után – 1949-ben Izraelben is megkezdte szolgálatát. A szervezet szándéka az, hogy „a meglévő antiszemitizmust Krisztus szeretetével és bibliai látásával megszüntesse”.

“Fájdalmas szakításnak” nevezte a kereszténység és a zsidóság kettéválását Fabiny Tamás evangélikus püspök. Egyebek mellett arra figyelmeztetett, hogy az antijudaizmus (vallási alapú zsidóellenesség) könnyen átcsúszik antiszemitizmusba. Az evangélikus egyház a püspök szerint a pártoktól annyira távol tartja magát, amennyire lehet, a szélsőségektől pedig teljes mértékben elhatárolódik.

“Európában az antiszemitizmus egész biztosan mély teológiai gyökerekkel rendelkezik” – állapította meg Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija. A zsidó vallás szerinte önreflexióra tanít, és úgy tartja, hogy minden – a fájdalom, a szenvedés is – Istentől való. Ebből azonban nem következik, hogy az antiszemiták isteni küldetést teljesítenének, ahogyan a holokausztot sem lehet isteni büntetésnek tekinteni.

Köves Slomó elmondta, hogy a zsidó hittudományban az antiszemitizmus nem tölt be központi helyet, a vallási ünnepek nagy része viszont az üldöztetésről és az abból való megszabadulásról szól. A vicc szerint a zsidó ünnepek lényege röviden úgy foglalható össze, hogy „meg akartak ölni minket, nem sikerült nekik, bulizzunk egyet!”.

A gyökerekig kell visszamenni, ha szembe akarunk nézni a problémákkal

“Jézus nem magyar volt, de még csak nem is norvég, hanem zsidó” – hívta fel a figyelmet a társrendező norvég szervezet képviseletében Rolf Gunnar Heitmann. A keresztények felelősségéről szólva Tatai István református lelkész – Köves Slomó előadására is reflektálva – hangsúlyozta: a szembenézéskor a gyökerekig vissza kell menni. Vattamány Gyula teológus-vallástörténész, a Wesley János Lelkészképző Főiskola tanára a kereszténység egyik legnagyobb, “ha nem a legnagyobb” történelmi bűnének minősítette a maga zsidóellenes hagyományának megteremtését.

Csepregi Zoltán egyháztörténész, az evangélikus egyetem tanszékvezető tanára Luther antiszemitizmusáról beszélt. Kitért arra, hogy Luther bizonyítható módon csak egyszer találkozott zsidókkal, nem olvasott zsidó tudományos műveket, zsidóellenes kijelentéseinek jelentős részét pedig egy másik szerzőtől kölcsönözte.

A cikk folytatásáért kattintson ide!