Továbbra is „konkrét népirtást” emleget Sebestyén Balázs Izrael terrorellenes műveletei kapcsán

A Tett és Védelem Alapítvány (TEV) nem feltételezte Sebestyén Balázsról, hogy zsigeri rosszindulat és zsidóellenesség vezette, amikor a közel-keleti kérdésekben egyértelműen elfogult és részrehajló módon megnyilvánulva palesztin terroristákat mentegetett és „konkrét népirtással” vádolta Izraelt a Rádió 1, „Balázsék” című szeptember 19-i műsorában.

Abban a műsorban, ahol konokul ismételgette a zsidó állammal szembeni vérvádat és az Izrael-ellenes antiszemita terrort kozmetikázta.

Mint, ahogy az október 7-i megnyilvánulásáról sem feltételezzük, hogy notórius antiszemita meggyőződés motiválta, amikor az Izraelt célzó iráni rakétatámadás utáni izraeli helyzetről beszélgetett a helyszínen tartózkodó Novák Andrással, az ATV tudósítójával.

A beszélgetés forgatókönyve annyiban különbözött a szeptemberitől, hogy a témában alaposan jártas, kiválóan felkészült meghívott újságíró, Novák András az elejétől fogva elfogulatlanul, objektíven és kiegyensúlyozottan tájékoztatta a műsorvezetőket és a rádió hallgatóit, szemben a korábbi műsorban megszólaló Tárik Meszárral, a Migrációkutató Intézet vezető kutatójával.

Az iráni támadás okozta károk izraeli következményei kapcsán induló beszélgetés hamar átvált a közel-keleti helyzetre. Sebestyén Balázs előbb arról értekezett, hogy a zsidó állam alábecsülte Iránt, amely ez alkalommal infrastrukturális területeket is bombázott, ami szerinte „meglehetősen nagy eredmény”. Az izraeli károk kapcsán úgy fogalmazott, hogy azokról sokfélét lehet olvasni, de „nyilván az izraeliek nem ismerik el” a kikötőket, olajtorozókat, üzemanyagtartályokat ért „valódi” károkat.

Novák András már ezen a ponton megjegyezte: „azt gondolom, hogy elmondják becsülettel, hogy hol keletkeztek károk és be is mutatják. A mai világban már nem tudsz károkat elhallgatni”, majd hozzátette, az igazság valahol középen van.

A háborús állapotok közötti mindennapi életre vonatkozó kérdésre úgy válaszol, hogy az ország középső részén lehet viszonylag normális élni, egészen Haifáig, délen és északon viszont egy éve nem tud iskolába járni mintegy félmillió gyermek, számos embert kitelepítettek, és ez nagy terhet jelent sok szülőnek.

Sebestyén Balázs ekkor vette elő a hamis szimmetrián nyugvó patikamérlegét, amely szerint az izraeli és a palesztinok egyazon érem két oldalán helyezkednek el, mint ahogy a két nép szélsőségesei is:

„Itt azért minden országnak megvan a bűne, de azt se felejtsük el, hogy a Netanjahu kormány azért közben 40-45 ezer civilt, vagy körülbelül 10-15 ezer gyereket is megölt közben a Gázai övezetben. Szóval, hogy azért mindkét oldalról vannak azért itt nagyon súlyos dolgok szerintem.”

Novák András igyekszik felhívni a műsorvezető figyelmét arra, hogy a gázai egészségügyi minisztérium közléseit érdemes fenntartásokkal kezelni, mivel sok esetben már a támadás előtt tudják a civil halálos áldozatok számát.

Ettől a ponttól kezdve Sebestyén Balázs teljesen átvált palesztinpárti-progresszív üzemmódba, és a minduntalan szajkózott érveket ismerteti, miközben folyton hangsúlyozza, hogy a rendkívül összetett kérdést mindig az izraeli és palesztin ártatlanok, a gyerekek és a nők oldaláról kell vizsgálni. Majd egy zavaros okfejtés következik, ami ismét a felek saját bűneire apellál, majd a műsorvezető arról értekezik, hogy a háború „gazdasági érdek” miatt zajlik. Az nem derül ki, hogy ezen pontosan mit is ért, de legalább jó sokszor hivatkozik erre.

Az is feltűnő, hogy a közös felelősség és bűn állandó emlegetésénél nem megy tovább, holott innen válna valóban szakmaivá és relevánssá a kérdés.

Miért nem úgy vezeti fel a felelősség témáját Sebestyén Balázs, hogy részleteiben kibontja a Hamász és az izraeli hadsereg felelősségét? Miért nem hangsúlyozza a tényt, miszerint a palesztin terrorszervezet gondolkodás nélkül használja pajzsként a saját civiljeit, gyermekeit, szemben az izraeli hadsereggel, amelyik még a palesztin civilekre is sokkal nagyobb tekintettel van, mint a Hamász a saját népére. Miért nem mondja el, hogy amíg Izrael számára a terrorellenes műveletek keretei között is prioritás az emberi élet, addig a Hamász által képviselt ideológia a halálkultuszt ápolja? Rögtön árnyaltabb képet mutatna a közös felelősség kérdése.

A negyvenperces műsoridő azzal telik, hogy az izraeli és gázai civilek szempontjait, a mindkét oldal felelősségét, bűneit folyamatosan hangsúlyozó Balázs mindegyre olyan kiszólásokkal operál, amelyek hiteltelenné teszik a pártatlanság látszatát keltő aggódását. Elismeri azt, hogy ugyan a zsidó gyermekeknek is el kellett hagyniuk otthonaikat, de a „Gázai övezetben füvet esznek a csontsovány gyerekek, mert egyszerűen nincs élelem.” Vagy: „amikor mondjuk az egyik oldalt, szerintem meg kell említeni a másik oldalt is, merthogy ami Palesztinában történik az nettó népirtás…”

Az adás tele van ilyen és ehhez hasonló csemegével. És nemcsak e miatt tanulságos a podcast, hanem Novák András jelenléte, hiteles, kiegyensúlyozott fellépése miatt is, aki minden tekintetben Sebestyén Balázs protagonistájaként tűnik fel.

Továbbra is azt feltételezzük, hogy Sebestyén Balázs nem meggyőződéses antiszemita, hanem jó szándékú és egyben tájékozatlan rádiós újságíró, akit elragadtak az érzelmei a háború természetét látva. Ez utóbbi emberi dolog és teljesen érthető reakció lenne, ha Sebestyén Balázs nem a Magyarország leghallgatottabb rádióműsorában vezetné félre a hallgatóságot, és olyan divatos radikális baloldali nézeteket és érveket népszerűsítene, amelyek szerves részét képezik a nyugat-európai és amerikai palesztinpárti, egyben zsidó- és Izrael-ellenes tüntetések retorikáinak.

Egy műsorvezetőnek, akit ennyien hallgatnak naponta, sokkal nagyobb a felelőssége, mivel

a nagyszámú hallgatósághoz való szólás önmagában közszolgálati jellegű, még ha kereskedelmi rádióról is van szó.

Ha egy rádiós újságíró egy olyan kérdésben nyilvánít határozott véleményt, amelyben kellőképpen tájékozatlan, és szemmel láthatóan az érzelmei, helyenként az indulatai vezérlik, az jobb esetben szakmaiatlannak nevezhető, de logikusan következik a sajtó általános állapotából. A narratívák mindenhatósága mellett a tények másodlagosak, ha számítanak egyáltalán.

Rosszabb esetben sajnos olyan irányba formálja az amúgy is összezavart közvéleményt, amely hosszú távon tovább táplálja az egyes társadalmi rétegekben amúgy is jelen lévő zsidóellenességet.

Semmi szükség nincs Magyarországon arra, hogy a közéleti vitákban hangsúlyosan megjelenjenek és alakítsák a közbeszédet a közel-keleti helyzetről szóló viták kontextusában előforduló, nyugatról importált neoantiszemita megnyilvánulások. Innen nézve pedig teljesen irreleváns, hogy azokat az őszinte jó szándék és az együttérzés vezérli, tudatos, megfontolt manipuláció, vagy ezek keveréke.

Sebestyén Balázsnak azt tanácsoljuk, hogy alaposan merüljön el az általa is igen komplexnek tartott zsidó-palesztin kérdéskörben, és ha nincsenek meg az ehhez szükséges forrásai, a TEV minden segítséget megad ebben.

Addig is javasoljuk neki, hogy gondolkodjon el az alábbi kérdésen: miért van az, hogy a palesztinok háborúban és békeidőben is rendre kifogynak az élelmiszerből és vízből, de fegyverekből, töltényekből, rakétákból soha?