Törölné a Hamászt a brit terrorlistáról egy ügyvédi iroda
Történelmi és jogi érvekkel változtatnának a terrorszervezet megítélésén.
A Hamászhoz köthető szervezetek és médiumok gyakran állítják, hogy a szervezet az Izrael elleni népi ellenállás megtestesítője. Most ez az érvelés újabb szintre lépett: a Hamász megbízásából egy brit ügyvédi iroda hivatalos kérelmet nyújtott be annak érdekében, hogy a brit kormány törölje a szervezetet a terrorszervezetek listájáról – számol be az Euronews.
Fotó: AP / Abdel Kareem Hana
A Hamász – saját megfogalmazása szerint – „palesztin iszlám felszabadító és ellenállási mozgalom”, amelynek célja a palesztin területek felszabadítása és a cionista projekt elleni küzdelem – jelentette ki a szervezet külügyi megbízottja, Musza Abu Marzuk. Ennek alapján a főként bevándorlási ügyekre specializálódott Riverway Law ügyvédi iroda hivatalos beadványt nyújtott be a brit Belügyminisztériumhoz, hogy kérje a szervezet terrorlistáról való levételét.
A kérelmet maga a Hamász, teljes nevén Harakat al-Mukávama al-Iszlámijja kezdeményezte, amely a dokumentum fejlécén is nyíltan szerepel. Egyelőre nem tudni, hogy a minisztérium átvette-e a kérelmet, és hivatalos állásfoglalás sem érkezett.
Az ügyvédi iroda egy külön weboldalon ismerteti a beadvány jogi és történeti hátterét, amely szerintük alátámasztja, hogy a brit kormánynak vissza kellene vonnia a Hamász terrorcsoportként való besorolását. A mintegy 300 oldalas dokumentumban a jogászok „rendkívül erős jogi érvelésre” hivatkoznak, és azt állítják:
a Hamász az egyetlen hatékony katonai erő, amely szembe tud szállni Izrael apartheid rendszerével és háborús bűneivel.
Az irat egyik szerzője – egy dél-afrikai jogász – úgy véli, hogy az „állam” fogalma nem rendelkezik egységes nemzetközi jogi meghatározással, így szerinte Izrael Állam sem értelmezhető valódi államként, mivel egyes országok nem ismerik el. A jogász szerint Izrael létrejötte szabálytalan volt, így nem is lenne szabad az ENSZ tagjának lennie. Ez az álláspont azonban ellentmond az ENSZ 1947-es határozatának, amely zsidó és arab állam létrehozását írta elő, és amelyre még a Palesztin Hatóság is hivatkozik kétállami megoldásra irányuló követeléseiben.
A szóban forgó dél-afrikai jogász korábban a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) bírája volt – annál a bíróságnál, amely előtt jelenleg Dél-Afrika nyújtott be keresetet Izrael ellen népirtás vádjával. Ugyanez a szerző az Amnesty International és a Human Rights Watch állásfoglalásaira is hivatkozik, akárcsak maga a dél-afrikai kormány is a hágai eljárás során.
A beadvány egy másik szerzője azt kifogásolja, hogy a brit hatóságok és bíróságok az Izraellel kapcsolatos ügyekben az IHRA (Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetsége) antiszemitizmus-definícióját veszik alapul, ami szerinte torz képet ad az etnikai konfliktusról.
A Hamászt képviselő jogászok úgy látják, hogy Nagy-Britanniában a rendőrség a szólásszabadság helyett politikai megfélemlítési kampányt folytat az Izraellel kritikus hangokat megütő újságírók, akadémikusok, békeaktivisták és egyetemisták ellen. Szerintük a brit állampolgároknak joguk van nyíltan beszélni a Hamászról és a palesztin önrendelkezésért vívott harcról.
Jelenleg az Egyesült Királyság mellett az Európai Unió, az Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália, Japán és Izrael is terrorszervezetként tartja nyilván a Hamászt. Egyes országok – például Oroszország – ugyanakkor fenntartanak diplomáciai kapcsolatokat a szervezettel, míg Kína nem tekinti legitim vezetőnek a Gázát irányító Hamászt. A Dél-afrikai Köztársaság engedélyezte a szervezet képviseletének működését Johannesburgban.
