Megbirkózik-e a Facebook a holokauszt-tagadással?
Több mint három hónappal Zuckerberg bejelentése után a közösségi médiaóriás lényegében továbbra sem tudja, mit kezdjen a jelenséggel. Az Anti Defamation League (ADL) szerint a Facebook gyalázatosan teljesít e téren.
2020 októberében úgy tűnt, Mark Zuckerberg nemcsak elszánta magát, de tudta is, hogyan kell fellépni a Facebookon is terjedő holokauszttagadás és relativizálás ellen. „A Facebook megtiltja platformján a holokauszttagadást. (…) Amennyiben valaki a holokauszttal kapcsolatos keresést indít a Facebookon, azonnal hiteles forráshoz fogjuk irányítani, hogy pontos információkat kaphasson” – nyilatkozta akkor a cég elnök-vezérigazgatója, hangsúlyozva: a növekvő antiszemitizmus miatt muszáj „vonalat húzni” az elfogadható és az elfogadhatatlan beszéd között.
Előtte száznál is több zsidó szervezet szólította fel a médiaóriást, hogy adaptálja a Nemzetközi Holokauszt Emlékbizottság antiszemitizmus-definícióját. Ezt a cég korábban nem akarta megtenni, mivel a definíció szerint a mai antiszemitizmus nagy része az Izrael-ellenességhez kötődik. Azóta úgy tűnik, mindössze annyi történt, hogy a cég közölte: új funkciót vezetnek be a holokauszt-tagadás ellen.
A cég bejelentése szerint azok, akik a holokausztra keresnek rá a Facebookon, ezentúl elvileg ajánlás kapnak, hogy látogassanak meg egy népirtásról szóló weboldalt. Ez elvileg az idei, január 27-i holokauszt emléknap óta kéne hogy működjön. Saját tapasztalatunk azonban az, hogy semmi sem látható az ilyen témájú kereséseinkkor, a közlés dacára tehát továbbra sm látható a „Tanulás a holokausztról” feliratú szövegdoboz.
A USA Today minapi írásából pedig egyértelműen kiderül: több mint három hónappal Zuckerberg látványos bejelentése óta továbbra is található holokauszttagadó tartalom a Facebookon. A lap idézi az antiszemitizmust monitorozó amerikai zsidó szervezet, az Anti Defamation League (ADL) legújabb jelentését, amely megvizsgálta, hogyan birkózik meg a tíz vezető közösségi média platform a holokauszttagadás, illetve az antiszemitizmus problémájával. A jelentésből kiderül, hogy legrosszabbul a Facebook és az Instagram teljesít e téren, a legjobban pedig az élő közvetítéseket nyújtó Twitch és a Twitter.
A Facebook így egyebek között csak akkor volt hajlandó levenni egy, a holokauszt „hazugságát” hirdető antiszemita videót és egy „holokauszt-revizionista” zárt csoportot, amikor a USA Today kifejezetten rákérdezett a cégnél ezekre. Ugyanakkor a lapnak megerősítették, hogy a jövőben fokozott erővel tisztítják meg a platformot az ilyen jellegű tartalmaktól, és „a világ minden országában ki fogjuk kényszeríteni az ilyen gyűlöletkeltő hazugságok tiltását.” Az ADL vezetője, Jonathan A. Greenblatt szerint azért is kéne felpörgetni az ilyen tartalmak elleni fellépést, mert ismét világszerte terjednek az antiszemita összeesküvési elméletek, amelyek részben arra a hazugságra alapulnak, hogy a soá soha nem történt meg.
A médiaóriás lassú fellépése talán azzal is magyarázható, hogy 2018-ban Zuckerberg még azon az állásponton volt, hogy a szólásszabadság jegyében a holokauszttagadóknak is joguk van kifejezni az álláspontjukat, tehát a cég akkor sem távolít el tartalmakat, ha azok ténybelileg hamis közlések. E közlésnek rendkívül negatív visszhangja volt, és a cég elnök-vezérigazgatója az utóbbi időben már úgy nyilatkozott, azóta maga is rájött, mekkora probléma ismét az antiszemitizmus. A cég azóta több antiszemita, holokauszt-tagadó csoportot letiltott.
A probléma azonban ezzel nem oldódott meg: az érintett egyének és csoportok, amelyek olyan hashtageket használnak, mint a #HolocaustNeverHappened vagy a #HolocaustIsALie, egyszerűen átvándoroltak más, megengedőbb platformokra, mint a Gab vagy a Parler.
