Köves Slomó szerint erősen kétséges Gyöngyösi Márton őszinte megtérése
Gyöngyösi Márton a pészahi széderasztalnál körülbelül olyan, mint egy pedofil díszvendég az óvodai nevelésről szóló konferencián, vagy a »néppártosodott Ku-Klux-Klan« vezetője a Martin Luther Day ünnepségen. Érthetetlen, odaengedése pedig tapintatlan, udvariatlan – nyilatkozta az Indexnek Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezetője.
A David Pressman amerikai nagykövet által tartott széderesten jelen voltak még a Magyarországi Zsidó Hitközség Szövetsége (Mazsihisz) képviselői, illetve Nagy Ervin színész mellett Gyöngyösi Márton, a Jobbik–Konzervatívok elnöke, aki korábban azt mondta a magyar parlamentben:
„Itt lenne az ideje annak, hogy felmérjük azt, hogy az itt élő és különösen a magyar Országgyűlésben és a magyar kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára. Úgy gondolom, hogy adósai egy ilyen felméréssel Magyarországnak.”
Köves Slomó hangsúlyozta, hogy a zsidóság hisz a megtérés, a tsuva erejében.
„2012-ben azt az álláspontot képviseltem, hogy Szegedi Csanádnak, a Jobbik levitézlett, zsidó származású alelnökének meg kell adni a lehetőséget, hogy megtérjen. Ennek feltétele a közismerten rasszista pártból való kilépés, saját tévelygésének jóvátétele, értsd: közismertségének arra való felhasználása, hogy korábbi rasszista ideológiájának veszélyeire hívja fel a figyelmet. Saját személyes történetének példáján keresztül nyilvánosan lépjen fel korábbi elvei és a rasszizmus ellen.”
A vezető rabbi szerint erre az esélyt még Gyöngyösi Mártonnak is meg kell adni még akkor is, ha az Országgyűlés elmúlt évtizedeinek legantiszemitább felszólalásában a zsidó származású magyarokkal kapcsolatos nemzetbiztonsági kockázatról értekezett.
„Ennek dacára, ha Gyöngyösi Márton kilépne a rasszizmust hirdető Jobbikból, mindannyiunkkal megosztaná, hogyan is volt lehetséges, hogy egy antiszemita pártnak volt éveken keresztül élvonalbeli politikusa és szószólója, és azután hogyan jutott a felismerésre, hogy tévedett, nos, ez esetben neki is kellene esélyt adnunk a jóvátételre. Sőt, ha találunk rá valamilyen legitim okot, akár még egy széderestére is oda lehetne engedni. Persze ez esetben is nehezen lenne érthető, hogy milyen megfontolásból éppen ő az egyetlen meghívott politikus egy ilyen eseményen”
– mondta az Indexnek.
Köves Slomó úgy vélte, Gyöngyösi Márton esetében nem erről van szó. Egy olyan pártnak az elnöke, amely hosszú éveken át szimbóluma volt a legújabb kori magyar rasszizmusnak, és maga ennek a pártnak a színeiben hozta vissza a Tisztelt Házba a nyílt antiszemita retorikát. Egy olyan pártnak a vezetője, amely az úgynevezett »néppártosodás« után is egy »tetűcsúszdásozó« és »judapestező« jelöltet indított az országgyűlési választáson, és mindeközben olyan elnöktársa volt, aki a »néppártosodás« közepette a menyegzőjén egy erősen »heil hitlerezésnek« látszó gesztussal ünnepelt.
A rabbi elmondta, a zsidó hagyomány szerint a megtérés három lépésből áll. A megbánás, a megvallás és az elhatározás (a változásra).
„Bölcseink azt tanítják, hogy ha háromból egy is hiányzik, akkor az olyan, mintha a tisztátalan ember alámerülne a tisztaságot hozó rituális fürdőben, miközben csúszómászót szorongat a kezében.”
Ezért szerinte erősen kétséges, hogy Gyöngyösi Márton a fenti három lépés közül akár csak egyet is őszintén megtett, az a bizonyos csúszómászó viszont nagyon erősen hozzá van tapadva.
„Így pedig, Gyöngyösi Márton hírhedt beszédét felidézve, az ember akár azt is gondolhatja, hogy Gyöngyösi két pászkafalat között a nemzetbiztonsági kockázatok iránt kutatva pásztázta az asztal körül ülőket. Jaj, akik a rosszat jónak mondják, és a jót rossznak, akik sötétséget világossággá tesznek, és világosságot sötétséggé, akik keserűt édessé tesznek, és édest keserűvé – tanította Ézsaiás 2700 évvel ezelőtt (Ézsaiás 5:20.)” – fogalmazott Köves Slomó.