Jakab Péter újra esélyt ad a rasszista jelöltnek

A Telexnek adott interjújában a Jobbik elnöke megvédte Auschwitzban győzelmi jelet mutató munkatársát, az antiszemita szerencsi jelölt, Bíró László pedig úgy tűnik, el fog indulni az ellenzéki előválasztáson is.

Fontos interjút adott a Jobbik elnöke a Telex c. lapnak, abból ugyanis kiderül: alapvetően semmilyen gondot nem lát a pártban a közelmúltban felmerült, antiszemita botrányokkal kapcsolatban. A lap kérdésére, hogy „hány olyan ember van a Jobbikban, akiről egy kampányban elő lehet szedni rasszista, cigányozó, zsidózó megnyilvánulásokat?”, Jakab Péter annyit mondott csak: „Nekem az a fontos, hogy tud-e valaki ezekért bocsánatot kérni, vagy sem. A kormánypárt eltorzíthatja a valóságot, vagy éppen teljes kitalációkkal jönnek majd elő.”

Bíró László jobbikos jelöltről, az ellenzék által közösen támogatott szerencsi jelöltről mentségként elmondta: „ő kiállt és elmondta, hogy nem tudja, mi történt vele, olyan lelki állapotban volt, hogy elborult az agya, és nem tudja, hogy írhatott ilyen hülyeséget.”

Bíró elhíresült korábbi kirohanásai azonban nem úgy tűnnek, hogy a közösségi média vitáinak hevében születtek: a fővárost „Judapestnek”, a haszid zsidókat „tetűcsúszdásoknak” nevező politikus megosztott egy olyan kurucinfós írást is, amely méltatta, hogy a nácik „kikapcsolták a zsidó uzsora-banktőkét a gazdaságból”, bebizonyítva, hogy „egy ország gazdasága a ‘szent’ bankáruralom nélkül is csodálatosan működhet, sőt, csak így működhet egészségesen.”

Jakab Péter az interjúban kijelentette, hogy Bíró „egy ízig-vérig jóindulatú, keresztény ember, aki önzetlenül ápolja a betegágyhoz kötött feleségét. Ő egy jó ember, akkor is, ha voltak helytelen kommentjei”, ezért akár jelölt is lehet az ellenzéki előválasztáson. „Bíró Lászlónak három rossz kommentje volt. Ha visszahívjuk, azt üzenjük a Fidesznek, hogy egy ellenzéki jelöltet három rossz komment miatt le lehet venni a sakktábláról” – közölte az egyébként zsidó származású pártelnök zsidózó politikusáról.

Sajátságos az is, ahogy az interjúban Jakab megvédi sofőrjét, Hajnády Kristófot, aki egy fotón az auschwitzi barakkok előtt a győzelem jelét mutatta a kamerába. „Kilenc évvel ezelőtt, egy 16 éves fiatalember osztálykirándulásra ment, virágot vittek, és a kegyeletüket rótták le. Az pedig, hogy egy hülye mozdulatot tett valaki, ami éppen látszik egy fényképen, abba bele lehet sok mindent látni, csak attól még nem biztos, hogy igaz a feltételezés” – jelentette ki.

Azt már egy pár nappal korábban, az Azonnalinak adott interjújában fejtegette, hogy szerinte a Jobbik „valójában soha nem volt szélsőjobboldali párt”, csupán „megtűrt vállalhatatlan, szélsőjobboldali személyeket.” Hozzátette azt is: „Én nem számítok a szélsőjobboldaliak szavazataira. Ők nyugodtan szavazzanak Boldog Pistáékra meg Pócs Jánosra, aki cigány embert tesz a kazánba.”

„Brenner Koloman képviseli azt a szellemi holdudvart, ami egy keresztényszociális, jobbközép nemzeti néppárthoz illik” – említette az interjúban a Jobbik elnöke, holott éppen Brenner képviselő volt az, aki a párt korábbi antiszemita megnyilvánulásait „a magyar társadalom immunreakciójaként” magyarázta. Mint azonban arra a Tett és Védelem Alapítvány titkára, Szalai Kálmán már korábban felhívta a figyelmet, „A ‘magyar társadalom immunreakciója’ szókapcsolat azt feltételezi, hogy a zsidóság valamifajta vírus vagy kórokozó, amelyre a magyar társadalomnak reagálnia kellett.”

A TEV a maga részéről továbbra is azt képviseli, amit titkára, Szalai Kálmán többször felvetett: „a Jobbik hitelesen csak egy módon léphet fel a magyar közéletben, ha a rasszizmusban és antiszemitizmusban fogant szervezetét feloszlatja és manifeszt módon bocsánatot kér a magyarok közösségétől az éveken keresztül tartott gyűlöletpolitikai ámokfutásáért.”