A holokauszttagadásért elítélt Tyirityán már nem akar szélsőjobbos lenni

A holokauszttagadás miatt nemrég elítélt Tyirityán Zsolttal készített interjút a Figyelő. A Betyársereg vezetője valószínűnek nevezte, hogy pártot indít a jövő évi választásokra, és az interjúban a Tett és Védelem Alapítványt is megemlítette.

Nem vallja magát holokauszttagadónak vagy szélsőjobboldalinak Tyirityán Zsolt, a Betyársereg és újjabban az Erő és Elszántság nevű szervezet vezetője, akivel a Figyelő készített a napokban interjút. Ők csupán „a természettudományok segítségével próbálták megállapítani, hogy hiteles-e a holokauszttörténet, amely mára dogmává vált.” Mindezt annak ellenére, hogy épp a közelmúltban hozott ellene ítéletet a Székesfehérvári Járásbíróság a nemzetiszocialista rendszer bűneinek tagadása miatt. Az ominózus kijelentéseket a Hatvannégy Vármegye 2016-os Becsület napi megemlékezésén tette, magyar és nemzetközi neonáci szervezetek közös megemlékezésén.

Tyirityán nyilatkozott a Jobbikhoz fűződő kapcsolatáról is. Mint mondta, a Jobbik „csak minimális szinten” szimpatizált velük korábban, Vona Gáborral (akit korábban többször barátjának nevezett) pedig sosem volt közeli a viszonyuk, és már régóta nem beszéltek. Most viszont csalódottságának adott hangot a Jobbik szerinte felpuhulása miatt. Mint mondta, csalódott a néppártosodás folyamatában, sőt, azt mondta, Vona Gábor sosem volt nyitott a szélsőjobboldali eszmékre.

Ez igen hirtelen váltás ahhoz képest, amit a közelmúltban nyilatkozott Tyirityán a Jobbikról.  2015-ben még azt mondta, hogy „normális dolognak tartom az arculatváltást, örülök annak, hogy a Jobbik a közérthető és gyakorlati formáját keresi a jobboldali értékrend megvalósításának. A jobboldal fogalmait a második világháború után démonizálták, de most a Jobbik megmutathatja, hogy lehet ezt életképesen is csinálni.”

Egyelőre nem tudni, mi lehet a radikális jobboldalon belüli hirtelen szakadás hátterében, mindenesetre azt a rendezvényt, amelyet nyáron Vecsésen tartottak Tyirityánék, már kifejezetten a Jobbikban csalódott szélsőjobboldaliak rendezvényeként határozták meg. Az itt zászlót bontott Erő és Elszántság eddig mozgalomként működött, de Tyirityán a Figyelőnek azt mondta, októberben elég valószínű, hogy hivatalosan is párttá alakulnak és indulnak a választásokon.

Tyirityán állítása szerint a mozgalmukra azért van szükség, mert szerinte a nem zsidó vagy cigány állampolgárok „etnikai közösségének” nincs érdekvédelme. Itt említi meg a Tett és Védelem Alapítványt is, mondván, a romák a különböző polgárjogi csoportok, a zsidók a TEV segítségére számíthatnak, akiknél „erősebb civil szerveződés nincs ma Magyarországon”.

Ezzel együtt Tyirityánék által életre hívott mozgalom is távolodik (legalábbis nyilvánosan) azoktól az eszméktől, amiket korábban hirdettek. Az interjúban azt mondja, a nácizmust, fasizmust idejétmúlt eszméknek tartja – annak ellenére, hogy a közelmúltban ő maga vallotta magát nácinak, és tavaly épp egy neonáci megemlékezésen tett holokauszttagadó kijelentéseket.  Az említett vecsési rendezvényen pedig a Mein Kampf példányát dedikálta, amit a 24.hu kérdésére „fantasztikus érzésnek” nevezett.

Ez egyébként teljesen beleillik egy nemzetközi trendbe: amióta az Egyesült Államokban megjelent a nehezen megfogható, alt-right gyűjtőnéven emlegetett mozgalom, a klasszikus újnácik, köztük régóta aktív fehér felsőbbrendűséget hirdető csoportok vezetői is egymás után próbálták mozgalmaikat ezzel a branddel újracímkézni, megtartva persze olyan alapelveket, mint a fajelmélet vagy a holokauszttagadás. Az interjúban hallható egyes fordulatok (a kulturális marxizmus összeesküvés-elmélete, az amerikai szoborügyek emlegetése) mind az alt-right szólamait tükrözik – ahogy nyugati mintákat követ az Erő és Elszántság másik alapítója, az Identitesz is, amely a Franciaországból eredő ún. identitárius mozgalmat vette alapul.