Félmegoldás: Németország betiltja a Hamász-zászlókat
A szövetségi kormány döntése azonban könnyen csak szimbolikus lépés marad, ha nem követi a németországi antiszemita infrastruktúra felszámolása – írja egy osztrák think tank.
Mint arról beszámoltunk, az Izraelt ért gázai rakétatámadások és az azt követő izraeli válaszcsapások hatására Európa-szerte Izrael-ellenes, antiszemita tüntetéseket tartottak, többnyire muszlim, illetve bevándorlói háttérrel rendelkező demonstrálók. Zsinagógákat és zsidó intézményeket támadtak meg, izraeli zászlókat égettek, Tel Aviv lebombázását követelték, antiszemita rigmusokat harsogtak német, brit, spanyol és belga városokban.
Miután a német városok tüntetésein az antiszemita gázai terrorszervezet lobogóit is lengették, amelynek célja Izrael megsemmisítése, Armin Laschet CDU-elnök, a konzervatívok kancellárjelöltje a Hamász zászlajának betiltását javasolta, mivel az a terrorizmust jelképezi. A német büntető törvénykönyvet ezért úgy módosítanák, hogy a jövőben tilos lesz használni terrorszervezetek szimbólumait. A CDU koalíciós partnere, a szociáldemokraták (SPD) nyitottak a javaslatra – írja a Mena-Watch nevű, a Közel-kelettel foglalkozó osztrák think tank.
A koalíciós partnerek a Hamász zászlaja mellett egy másik terrorszervezet, a szélsőbaloldali PFLP lobogóját is betiltanák. A CDU szerint a májusi antiszemita tüntetések után a jogállamnak „gyors és elkötelezett” választ kell felmutatnia. „Ezzel világos jelzést küldünk zsidó polgártársainknak is” – jelentette ki Thorsten Frei frakcióvezető-helyettes.
„De bármennyire üdvözlendő is, ha a zsidóellenes Hamász zászlaját nem engedik többé kitűzni, felmerül a kérdés, hogy ez nem mindenekelőtt szimbolikus politika lenne-e” – teszi fel a kérdést a Mena-Watch, emlékeztetve arra, hogy például korábbi tüntetéseken is volt, hogy betiltották a libanoni Hezbollah zászlóit, a rendőrség nem tartotta magát ehhez következetesen.
„A zászlótilalom felszínes intézkedés marad, ha az érintett egyesületek és pártok struktúráit nem, vagy csak elégtelen mértékben érinti” – állapítják meg a szerzők, azt javasolva, hogy az egészüljön ki a terrorista csoportok teljes tevékenységi és szervezkedési tilalmával, kiterjesztve azt a hozzájuk kapcsolódó egyesületekre is. Ez történt tavaly áprilisban a Hezbollah-val Németországban: a betiltást razziák és vagyonlefoglalások kísérték, mecsetekben éppúgy, mint olyan egyesületeknél, amelyek teret adtak a terrorszervezet működésének. (A Hezbollah szimbólumait már 2016-ban betiltották Németországban.)
Az antiszemitizmus már tavaly is drámaian növekedett Németországban, a Németországi Zsidók Központi Tanácsának elnöke, Josef Schuster „abszolút riadalomkeltőnek” nevezte a rendőrségi adatokat, szerinte ez bizonyíték arra, hogy Németország nem oldotta meg ezt a problémát. A hitközségi elnök utalt arra, hogy a média is lépten-nyomon zsidóellenes atrocitásokról számol be, legyen az az utcán vagy az interneten.
A mostani Izrael-ellenes európai tüntetéseken Németországban durvult el leginkább a helyzet, egyes lapok egyenesen „pogromhangulatról” írtak. Berlinben, Frankfurtban, Kölnben és Hamburgban tüntetők ezrei (sokan migrációs hátterűek) vonultak fel, és azt skandálták, hogy „izraeli gyerekgyilkosok”, Lipcsében azt, hogy „rohadt zsidók”. A a tüntetések résztvevői és szervezői az olyan palesztin terrorszervezetek köreiből kerültek ki, mint a Hamász, a PFLP vagy a Muszlim Testvériség.
