Fellélegezhetnek a francia terroristák – de talán nem örökre
Ahogy korábban az online gyűlölet – így a világhálón jellemző antiszemitizmus – ellen fellépni igyekvő Avia-törvény esetében, ismét az alkotmánybíróság szerepét betöltő Alkotmánytanács határozatán bukott el egy nagy érdeklődést kiváltó francia törvénycsomag. Ezúttal egy olyan jogszabály-tervezet bizonyult alkotmányellenesnek, amely a börtönből szabadult, legalább öt esztendős börtönbüntetést kapó terroristák hatósági utókövetését tette volna lehetővé.
Mint arról korábban a TEV oldalán beszámoltunk:
„A szocialisták mellett jogvédők, az ügyvédi kamara és egyes állami tanácsadó bizottságok is kritizálták az egy évig, de összességében akár 10 évig érvényes adminisztratív korlátozásokat lehetővé tevő törvényszöveget. Ide tartoznak olyan kötelezettségek, mint a rendszeres bírói és büntetés-végrehajtási ellenőrzés, az elektronikus nyomkövető viselése, a rendőrségen való rendszeres jelentkezés, a lakhely bejelentési kötelezettsége, a lakhely és a munkahely változtatásának bizonyos esetekben bírói engedélyezése, továbbá egyes helyekre belépés tiltása, illetve beilleszkedési program követése stb.”
Márpedig, az Alkotmánytanács a javaslat négy cikkelyéből hármat alkotmányellenesnek nyilvánított, így a köztársasági elnök egy totálisan kizsigerelt szöveget hirdethetett ki a napokban. A szöveg így természetesen aligha alkalmazható. Vagyis a munkát újra kell kezdeni.
Az Alkotmánytanács nem azt mondta ki a határozatában, hogy az efféle utókövetések és megelőző intézkedések elméleti szinten alkotmányellenesek. A határozatból tulajdonképpen kiderül, a jogalkotó milyen jellegű intézkedésekben gondolkodhat, ha azt akarja, hogy azok kiállják az alkotmányosság próbáját. A Tanács szerint szükséges és arányos mértékben akkor lehet alapjogokat sértő intézkedéseket hozni, ha más megelőző intézkedések nem hatásosak. Így, jegyzi meg a testület, a szabályok nem követelik meg, hogy a szabaduló elítélt például a börtönévek alatt támogatást kapjon a majdani társadalmi beilleszkedéshez. Azt is felveti a határozat, hogy a biztonsági intézkedések megújításánál nem veszik figyelembe az esetleges új elemeket, nem elemzik újra az adott személy veszélyességét.
A terrorizmusért elítélt személyek utánkövetésével kapcsolatos törvény a határozat után (is) kapott jobbról-balról kritikákat. Olyan érvek születettek, hogy a határozat a személyes szabadság abszolutizálása, vagy hogy amatőrök kormányoznak, akik egyébként szabadság-ellenesek. Volt olyan konzervatív politikus, aki egyenesen alkotmánymódosítást javasolt a probléma megoldására.
A legfontosabbnak – a leginkább érdeminek – azonban Éric Dupond-Moretti új igazságügyi miniszter nyilatkozata tekinthető: ő azt mondta, dolgoznak az intézkedések megerősítésén. Úgy tűnik tehát, hogy a parlamenti képviselői javaslatot ezúttal már a kormány és a hivatásos adminisztráció veszi előkészítő kezeibe. Ez természetesen csökkentheti az alkotmányellenesség kockázatát újabb elfogadott szöveg esetén.
Mint a miniszter mondta, 164 érintett terrorista szabadulhat a következő három év alatt, így arra számíthatunk, hogy a téma semmiképp nem kerül le a napirendről az alkotmányellenesség kimondásával. Hogy azonban pontosan mi jön a most kizsigerelt törvény helyett, bizonytalan. Az Alkotmánytanács azonban megadta az iránymutatásokat.
Soós Eszter Petronella írása
A szerző további írásai itt olvashatók |
Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő, politológus (ELTE ÁJK, 2009), francia nyelv és irodalom szakos bölcsész (ELTE, BTK, 2008). Egyetemi tanulmányai alatt eltöltött egy évet a párizsi Sciences Po-n, az Eötvös Collegium tagja volt, illetve nemzetközi kapcsolatokat hallgatott a Mathias Corvinus Collegiumban. 2019-ben szerzett doktori fokozatot (PhD) az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Politikatudományi Doktori Iskolájában. A Milton Friedman Egyetem adjunktusa, a 
