Egy év alatt meghétszereződött a neoantiszemita narratíva aránya a hazai médiatermékek kommentszekcióiban

Az antiszemitizmus mértéktelen európai növekedésére nemrégiben felhívta a figyelmet Mairead McGuinnes, az EB pénzügyi szolgáltatásokért felelős biztosa is, aki az Európai Parlament plenáris ülésének „Az antiszemitizmus, valamint a gyűlöletbeszéd és a gyűlöletből elkövetett bűncselekmények európai problémáiról” szóló vitájában azt mondta, hogy a közel-keleti konfliktus olyan mértékű antiszemitizmust idézett elő Európában, amelyre az az Európai Unió létrehozása óta nem volt példa.

Hangsúlyozta, hogy a zsidóknak úgy a való életben, mint az online térben erőszakkal kell szembesülniük.

Ez az egyre súlyosbodó helyzet késztette a Bálint Házat arra, hogy „Antiszemitizmus Magyarországon október 7. után” címmel panelbeszélgetést szervezzen arról, hogy hazánkban miképpen változott a zsidókkal szembeni előítélet és az irántuk való gyűlölet az elmúlt egy évben.

Szontagh Veronika, a Political Capital elemzője az online monitorozásuk elsődleges eredményeit ismertette. Adatgyűjtésük során megvizsgáltak mintegy 7 800 közösségi médiabejegyzést, főleg kommenteket, amiből 47 százalék bizonyult antiszemitának, további 5 százalékban, pedig fellelhető volt ennek a lehetősége, míg 44 százaléknyi tartalom nem volt antiszemita.

Antiszemitizmus Magyarországon október 7. után

Van, aki szerint túl sokat, van, aki szerint keveset túl beszélünk az antiszemitizmusról. Ami biztos, hogy most sajnos van miért beszélnünk róla. A Hamász 2023. október 7-ei kegyetlen terrorakciója és az azt követő háború Gázában és Libanonban újra a nemzetközi figyelem fókuszába emelte Izraelt, és heves érzelmeket mozgósít.

Elgondolkodtatónak nevezte, hogy 2024-re, mind a fősodorbeli, mind a szélsőjobboldali oldalakon erősen megnőtt az antiszemita tartalmak mennyisége. Ez azonban az arányokon nem változtatott, mert a nem antiszemitáké is kibővült. Az álhírekkel operáló tartalmaknál az antiszemitizmust tartalmazó bejegyzések száma is nagyobb lett, de ezek összességében nem képviseltek meghatározó mennyiséget. Az antiszemita tartalmak közel 30 százaléka tartalmazott olyan állításokat, amelyek a zsidók „összeesküvésére” utalnak.

A rossz események (járványok, háborúk) előidézése valamint a média- és a bankvilág irányítása is – állításuk szerint – a zsidóság kezében van. Emellett jelentős hatalmuk, befolyásuk révén képesek gazdasági csoportokat megmozgatni, felvásárolják a jobb földeket, ingatlanokat is, ami az „egész világot jellemzi.”

Sőt állításuk szerint a magyar kormányzat cselekedeteit, és az Európai Unió szervezeteit is a zsidók irányítják. De egyesek Magyar Péter ellenzéki politikus szerepvállalása mögött is a zsidóság befolyását vélik felfedezni. A lakosságcsere-elméletre is utalnak a kommentelők: az európai országokba. köztük Magyarországra irányuló migráció célja a fehér emberek, az őslakosság kiszorítása. Ugyanakkor feltűntek olyan állítások is, hogy a zsidóknak nem Magyarországon, hanem Izraelben lenne a helyük, mert magyarellenesek, sőt fehér emberellenesek. Akadtak olyanok is, akik a zsidók ember mivoltát is megkérdőjelezték.

Összességében aggasztó, hogy 2023-ról 2024-re az új antiszemitizmust tükröző megszólalások meghétszereződtek. Főleg Izraelnek terrorista állammá minősítése volt a gyakori, fajgyűlölő, náci jelzőkkel illették a zsidó államot. Az antiszemiták olvasatában Izrael holokausztot követ el a palesztinok ellen. Olyan szélsőséges nézeteket is hangoztattak, hogy Izraelt meg kellene szüntetni.

A holokauszttagadás és -torzítás ugyan kissé visszaszorult, ám az alábbi vélemények továbbra is tartják magukat: a zsidók maguk tehetnek a deportálásukért, míg Magyarország szerepét nem ismerik el a zsidóüldözésben. Egyesek a holokausztot dicsőítettek, és egy újabbat látnának célszerűnek. Többek szerint a holokauszt jót tett a zsidósággal, mert Izrael Állam megalakult, valamint a zsidóság áldozatként jelenhet meg a holokausztnak köszönhetően, és az egész csak azért történt meg, hogy kártérítést kapjanak. A kommentek 2 százaléka a zsidók elleni erőszakos fellépés mellett érvelt. Még mindig előfordul a vérvád, sőt a kútmérgezés is. A zsidót, mint általános negatív jelzőt is gyakran használják, ezért a kutatók ezt gyűlöletbeszédként azonosítják.

Örkény Antal, az ELTE professor emeritusa a Tett és Védelem Alapítvány megbízásából készített, a magyarországi antiszemitizmust vizsgáló közvélemény-kutatást ismertette, amelyet Csepeli Györggyel, az ELTE professor emeritusával és Grajczjár Istvánnal, a Milton Friedman Egyetem tanszékvezető docensével koordináltak. A felmérés még a tavaly október 7-i Izraelt ért terrortámadást megelőzően indult, és 2024 tavaszán megismételték.

A beszámoló szerint az antiszemitizmus nem minősül egységes szerkezetűnek. A zsidóellenesség tartalmaz sztereotípiákat, vallásellenességet, holokauszttagadást, neoantiszemitizmust, és túlértékeli a kulturális különbségeket. A kutatás során a zsidóssággal szembeni pozitív attitűdöket is vizsgálták. A filoszemiták aránya a magyar társadalomban 31 százalékra tehető, míg a következetes antiszemiták aránya 15 százalék. Utóbbiaknak nincs közvetlen tapasztalatuk a zsidósággal, hallomásokból és egyéb forrásokból építik fel kirekesztő, idegenellenes véleményüket.

Az inkonzisztens antiszemiták elítélik a zsidókat, de például elismerik azt, hogy a zsidóknak mi mindent köszönhet Magyarország. Az úgynevezett habozók 20 százalékot tesznek ki, akik az egész kérdést távol tartják maguktól. Ugyanakkor vannak közöttük rejtőzködők is, sok közülük fiatal.

A válaszadók 80 százalék, köztük az antiszemiták is elfogadják Izrael létét, míg 88 százalékuk egyetért azzal az állítással, hogy szükség van egy anyaországra a zsidók számára. Az önálló palesztin állam gondolatával 85 százalék ért egyet, míg 84 százalékuk úgy véli, hogy Izrael magatartása miatt számukra egyre ellenszenvesebbek a magyarországi zsidók. Viszont a magyarországi zsidók lojálisabbak Izraelhez, mint a saját hazájukhoz.

A 2023-as Izrael–Hamász-háború kapcsán a megkérdezettek többsége azt válaszolta, hogy annak kitöréséért a Hamász és Izrael is felelős, míg a filoszemiták szerint egyedül a palesztin terrorszervezet okolható.

Talán a leglényegesebb megállapítás, hogy valamennyi csoport véleménye szerint a háború Magyarország biztonságát nem érinti. Sőt a magyar zsidók is biztonságosnak ítélik meg Magyarországot.

Fritz Zsuzsa, a Bálint Ház Bécsben élő egykori igazgatója arról beszélt, hogy a magyarországi zsidó közösségre rosszul hat az október 7. utáni világszerte kialakult hangulat, mivel erős szálak fűzik őket a világ zsidóságához. Ugyanakkor félve és halkan, de kimondják, hogy biztonságuk a magyar kormány egyértelmű Izrael iránti elkötelezettségnek köszönhető. A muszlimok száma Magyarországon minimális, nincsenek palesztinok, nem tartanak velük szimpatizáló demonstrációkat.

Ehhez kapcsolódóan Seres László újságíró arról beszélt, hogy nincs olyan, akár baloldali zsidó ismerőse, aki ne fejezné ki háláját Orbán Viktornak. A zsidóknak Magyarországon nem kell félniük, hogy nyílt uszítás nyomán megkergetik őket az utcán, vagy egy egyetemi könyvtárban, nincs nyoma a nyugat-európai gyűlöletkampánynak. Szerinte a magyarországi helyzet a kedvező bevándorláspolitikának köszönhető, és ezt liberális szemléletű zsidóként is támogatja. Szerencsésnek nevezte, hogy a magyarországi baloldali pártok napirendjén nem szerepel az Izrael-ellenesség, a zsidó állam elleni vádak, szemben a nyugat-európai és az amerikai testvérpártjaikkal. Seres szerint ki kell mondani, hogy az új antiszemitizmus gyökerei a baloldalon keresendők, és nem a jobboldali közegben.