Csendőri védelem mellett tartották a bukaresti Állami Zsidó Színházban A velencei kalmár bemutatóját

Több szakember is úgy látja, hogy Romániában és Európában is felerősödött az antiszemitizmus. A Kolozsvári Rádiónak nyilatkozó történész úgy véli, a jelenség rendszerint válságok idején válik jellemzőbbé.

A csendőrség jelenlétére volt szükség A velencei kalmár bemutatóján február 7-én és 8-án a bukaresti Állami Zsidó Színházban ugyanis a közösségi médiában, elsősorban a TikTokon, ahol többen is megfenyegették  a színészeket és az intézményt.

„Heroikus” zene szól az alatt a TikTok-videó alatt, amelyen a bukaresti zsidó színház épülete látható. A képen helytelen románsággal egy olyan szöveg olvasható, amely a zsidó népcsoport ellen hangol. A bejegyzés eddig csaknem 1500 lájkot gyűjtött, és majdnem 400 hozzászólást írtak alá. Ezek között extrém fenyegetések is vannak. Az egyik hozzászóló egy jól elhelyezett bombát kívánt az intézménynek, egy másik kommentelő pedig megjegyezte, hogy jó lenne mozgósítani a zsidók ellen. A legdurvább hozzászólás mégis az volt, amikor valaki a zsidó színház pontos címét kérte, tisztogatás céljával

– számol be a Kolozsvári Rádió a színházi bemutatót megelőző TikTok-közhangulatról.

A fenyegetések miatt a bukaresti állami zsidó színház a csendőrség jelenléte mellett tartotta meg A velencei kalmár bemutatóját február 7-én és 8-án.

A darabban játszó színész, Maia Morgernstern az Antena 3 televíziónak nyilatkozva a következőket mondta:

„Dühös vagyok. Úgy gondolom, hogy ez nem igazságos. A fenyegetések, mint hogy: »jöjjenek, romboljuk le az épületet…« Nagyon nehéz ez most nekem!”

Andrei Munteanu, a bukaresti állami zsidó színház igazgatója értesítette a rendőrséget és a csendőrséget a fenyegetésekről. Hozzátette: a premiereken, a bemutatókon járőröznek, vigyáznak rájuk.

A direktor a Radio France Internationalnek elmondta:

„Természetesen a fenyegetések nem tudnak pozitív állapotot előidézni, de teljesen megbízunk a hatóságokban, ezért mondhatom azt, hogy nyugodtabb a hangulatunk, mindenki végzi a dolgát. Nemrég volt egy premierünk, és végezzük a dolgunkat, mert az ilyen fenyegetések, a TikTokon és más közösségi médiás felületeken mindig visszatérnek. Nem ez az első alkalom.”

A romániai Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke szerint a fenyegetések büntetőjogi felelősséget vonhatnak maguk után, így nem az eset nem tartozik a tanács hatáskörébe. Asztalos Csaba ugyanakkor megjegyezte: a zsidó közösségekkel szembeni fenyegetettség Nyugat-Európához hasonlóan Romániában is növekedett az elmúlt években.

„Ami a fenyegetéseket illeti, ezek büntetőjogi felelősséget vonhatnak maguk után. Itt a rendőrség, ügyészség tud eljárni, a tanácsnak nincs hatásköre. Ez egy sajnálatos eset, hogy ez megtörtént, az viszont egy jó dolog, hogy a hatóságok meghozták a megfelelő intézkedéseket ahhoz, hogy megelőzzenek bármiféle támadást, vagy bármilyenféle konfliktust. Sajnos még megtörtént, és az is igaz, hogy zsidó közösséghez köthető tevékenységek, intézmények, például iskolák évek óta nagyobb figyelemmel vannak kísérve a hatóságok által, pontosan azért, hogy megelőzzék a lehetséges incidenseket. Ez Nyugat-Európában, más országokban évek óta jelen van sajnos, de ilyen esetek Romániában is voltak”

– mondta Asztalos Csaba.

A TikTokon egy csatornára több tucat olyan videó van feltöltve, amely árulóként tünteti fel a jelenlegi politikusokat, és az egyetlen igaz románnak a felfüggesztett decemberi elnökválasztás első fordulójának nyertese, Călin Georgescu van beállítva.

A közösségi médiában közben a román értelmiségiek neveit tartalmazó listák terjednek, amely mellől a fenyegetések sem maradnak el. A listán szereplő egyik személy, meg is osztotta az egyik ilyen összesítést a közösségi oldalán. Nem vállalt interjút, de a Kolozsvári Rádiónak elmondta, hogy a listák Georgescu fanatikus támogatóihoz köthetőek. A listán szereplő összes személyt Georgescu ellenségének, illetve globalistának nevezik.

Nem teljesen váratlan a zsidó színházzal szembeni fenyegetés és az értelmiségiek listázása sem, a Georgescu-fanatikusok között ugyanis sokan a vasgárda eszméit osztják – mondta a Kolozsvári Rádiónak Csoma Botond parlamenti képviselő. Az RMDSZ szóvivői tisztségét is betöltő politikus elmondta, ezek az emberek sokszor megnyilvánulásaikban a Vasgárdának a politikai vezetőit dicsőítik.

A politikus szerint nem meglepő, hogy fenyegetik a bukaresti állami zsidó színházat, listáznak értelmiségiekre, hisz ezt csinálták a vasgárdisták is, ezt csinálták a nácik is.

„Óriási felelősségük van az állami szerveknek, és főleg a bűnüldöző szerveknek, akik egyébként évekig tétlenül nézték a fasiszta, legionárius megnyilvánulásokat, annak ellenére, hogy törvény van rá. Törvény van rá, hogy fel lehet lépni ezen megnyilvánulások ellen, tulajdonképpen nem alkalmazták a törvényt. Itt van az eredménye, úgyhogy ezt sürgősen az állami hatóságoknak fel kell lépniük, és mert tulajdonképpen itt nem csak arról van szó, hogy van egy megnyilvánulás. Ez tulajdonképpen bűncselekmény az, ami történik, és egy jogállamban a bűncselekmények elkövetése ellen fel kell lépni.”

A Kolozsvári Rádiónak nyilatkozó történész, Fodor János arra hívta fel a figyelmet, hogy a Vasgárda éppen egy jó példa arra, hogy miért kell figyelni az intő jelekre, hiszen az apró lépések képesek arra, hogy ágyat vessenek a fasizmusnak. Felidézte, hogy 1927-ben jelenik meg a Vasgárda és a legionárius mozgalom, ám annak vezetője Corneliu-Zelea Codreanu 1920-ban már eléri, hogy a zsidókat kizárják a diákszövetségből.

„Hogyha ilyen hasonló jellegű misztikumra épülő, de populista, és hát ugye egy bizonyos népkívánságot minden bizonnyal teljesítő szándékokkal lépnek fel mindenféle gyanús alakok, és ezzel gyakorlatilag támogatást, vagy látszólagos támogatást szereznek, ezek mindenképp intő jelek, Azt gondolom, hogy a tájékozódással lehet valamiféle tisztánlátást ilyen kérdésekben elérni”

– fogalmazott Fodor János.

A történész szerint az antiszemitizmus rendszerint válságok idején erősödik fel, mert az emberek ilyenkor fogékonyabbak az összeesküvés-elméletekre, amelyekben magyarázatokat vélnek felfedezni a világra vonatkozóan. Fodor úgy vélte, arra lenne szükség, hogy a társadalom szembenézzen a XX. századi bűnökkel, a hibákból tanulva ugyanis a társadalom felismerheti, hogy az ilyen folyamatok semmi jóra nem vezetnek.

Az Elie Wiesel Országos Holokausztkutató Intézet vezérigazgatója, Alexandru  Florian az Antena3-nak elmondta, hogy a zsidó kisebbség elleni erőszakra buzdító bejegyzések négy-öt éve még nem jöhettek volna szóba.

„Páratlan folyamatnak vagyunk tanúi, ami az elmúlt 35 évet illeti, hiszen az antiszemitizmus újjáéledését tapasztaljuk”

– fejtette ki az igazgató. Hozzátette: a szélsőjobboldal térnyerése és az antiszemitizmust tétlenül néző közintézmények a fő okai annak, hogy a zsidó közösség ismét veszélybe került.