Cigányellenes demonstrációt tartott a Mi Hazánk a Venyige utcai börtönnél

Mintegy kétszázan gyűltek össze kedden a Venyige utcai börtön előtt Budapesten, hogy a Mi Hazánk Mozgalom felhívására a „cigánybűnözés” ellen tüntessenek.  A Telex tudósítása szerint Toroczkai László, a párt elnöke a demonstrációt úgy vezette fel, hogy azért augusztus 29-én tartják, mert 1999-ben ezen a napon Zámolyban megöltek egy embert, miután az két társával a zámolyi romák házaihoz ment egy korábbi vitás ügy miatt.

A Mi Hazánk úgy véli, szigorítani kell a büntető törvénykönyvet, hogy a fegyvert nem viselő biztonsági őrök szolgálat közben közfeladatot ellátó személynek minősüljenek. Tovább súlyosabban büntetnék a csoportosan, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett garázdaságokat, a lincselést is beemelnék a jogszabályokba, támogatnák a halálbüntetést, de legalábbis valódi életfogytig tartó munkatáborra ítélnék az elkövetőket. Végül pedig augusztus 29-ét „a „cigánybűnözés áldozatainak emléknapjává” nyilvánítanák.

A rendőrség a tüntetésről a Telexnek azt írta, hogy azt egy magánszemély jelentette be nekik „Demonstráció az országos bűnelkövetés visszaszorításáért. Megemlékezés az elmúlt években a magyarokkal szemben elkövetett magyarországi támadások áldozatairól” címmel, és „a Gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvényben felsorolt tiltó okok hiányában a BRFK a gyűlést tudomásul vette, és biztosítja annak békés megtartását”.

A helyszínen sokan a Mi Hazánkhoz kapcsolódó Magyar Önvédelmi Mozgalom pólóját viselték. A tömegben a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Betyársereg tagjai is felbukkantak zászlókkal. A demondtrálók többek között „Igenis van cigánybűnözés”, „Életet az életért” és „Luxusbörtön helyett Fekete Delfin” feliratú táblákat tartottak. A Fekete Delfinnel Oroszország legrégebben működő és egyik legkegyetlenebb börtönére utaltak.

A szervezők figyelmeztették a résztvevőket, hogy „ne használjanak olyan szavakat, amelyek büntetőjogi felelősséget vonhatnak maguk után”, mert egyrészt nagy a rendőri készültség, másrészt szerintük a „cigányok részéről érkező jogvédő aktivisták is” a helyszínen vannak. Ezért azt kérték a tüntetőktől, hogy „ne üljenek fel a provokációnak”, és ne takarják el az arcukat.

Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke azt mondta, a kormány és az ellenzéki pártok között nagykoalíció van arról, hogy nem beszélnek a „cigánybűnözésről”. A politikus szerint ezért butaság, amikor őket rasszizmussal vádolják, mert a pártja nemcsak a romák által elkövetett bűntényekről, hanem például a vendégmunkások által elkövetett bűncselekményekről is beszél. A pártelnök egyébként keresi azokat a cigány vezetőket, akikkel tárgyalni tudna „rendteremtés céljából”. Hozzátette, hogy Orbán vele nem mer fotózkodni, de Kis Grófóval és Győzikével már szívesen fényképezkedik, aminek szerinte az az oka, hogy Orbánt csak a kormányon maradás motiválja.

Toroczkai továbbá arról beszélt, hogy tíz éven belül kormányra kell kerülnie a Mi Hazánknak.

„Akkor lesz csak végső megoldás”

– mondta.

Szerinte az illegális migránsokat Afrikába kell deportálni. Ez ügyben ő maga keresi az afrikai vezetőket, így „ne lepődjön meg senki, ha ott bukkan fel”.

A magyar börtönviszonyok valóban méltatlanok, méltatlanul jók – ezt már Novák Előd mondta. A Mi Hazánk alelnöke szerint a kormány titkosítja a roma nők termékenységi rátáját Magyarországon. Felidázte azt a régi javaslatukat, hogy a bűnözőket akár kémiailag kasztrálhatnák, majd kijelentette, hogy Magyarország „nem lehet cigányország”.

Novák úgy vélte, nem szabad betiltani a „cigánybűnözés” kifejezést, majd hozzátette, hogy ő nem hajlandó „megélhetési bűnözésnek” nevezni azt.

„Ennyi erővel békeszerződésnek is lehetne nevezni a békediktátumot, Isten ajándékának a hazánkat felvásárló idegeneket, tehetséges üzletembernek a közpénzt felhalmozó embereket, egészségügyi beavatkozásnak az abortuszt, rezsicsökkentésnek a rezsiemelést, melegnek a homoszexuálist”

– mondta.

Grundtner András, a Mi Hazánk budapesti alelnöke Pintér Sándornak azt üzente, hogy már 692 hete belügyminiszter, és ennyi idő alatt beláthatta volna, hogy nem sikerült a rendteremtés Magyarországon. Felszólította a belügyminisztert, érje el, hogy az Országgyűlés szavazza meg a Mi Hazánk indítványait a büntető törvénykönyv módosításáról.

László Attila, a Magyar Önvédelmi Mozgalom elnöke szerint

„a nógrádiaknak meg a többi vidékinek nem egy Győzike-szelfi jelenti a cigányságot, mint Orbán Viktornak, hanem a bűncselekmények”. „Nem minden cigány bűnöző, de van cigánybűnözés”.

Hozzátette: a népharag „tisztítótűzként fog kitakarítani néhány települést”.

Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője örömét fejezte ki a tekintetben, hogy

„végre van egy magyarországi párt, aki hiteles, velük összefogva lehet megtisztítani a közéletet.”

Megjegyezte: nem az önbíráskodás a cél, hanem meg akarják tanítani a közösségeket az önvédelemre, „meg arra, hogy üssenek vissza, ha kell”.

„Áldozatok sem leszünk, prédák sem leszünk, mert van Magyarországon pár százezer ember, akik bármikor képesek magukat önszervezés útján megvédeni”

– mondta Tyirityán.

A Mi Hazánk demonstrációja előtt a Belügyminisztériumnál a Roma Parlament tartott ellentüntetést, akik szerint „felháborító” és „aggasztó”, hogy a rendőrség „a párt nyilvánvaló alkotmányellenes céljai ellenére” tudomásul vette a Mi Hazánk akcióját. Szerintük Toroczkaiék „a közösségsértő »cigánybűnözéssel« közveszéllyel riogatnak és uszító propagandát folytatnak”. Ezért aztán feljelentést is tettek közveszéllyel fenyegetés és közösség elleni uszítás gyanúja miatt.

A Tett és Védelem Alapítvány álláspontja a tüntetésen elhangzottak kapcsán az, hogy „a végső megoldás” emlegetése a történelem azon legsötétebb időszakára emlékeztet, amikor zsidókat a leggyalázatosabb módon, ipari méretekben semmisítettek meg. Ezért, aki erről beszél a politikai nyilvánosságban, az megpróbálja ismét meghonosítani a közbeszédben a tisztán náci frazeológiát. A TEV jogi szakértői vizsgálják a beszéddel kapcsolatos lehetséges jogi lépések foganatosítását.