“Ingyen és bérmentve” ajánlgatják Budapest 9. kerületében a budapesti születésű cionista hős, Szenes Hanna tiszteletére tervezett falfestményt. A műalkotáshoz hosszú hónapok óta keresik a házat a Ferencvárosban, ahol a polgármester nyílt levelében próbálta felgyorsítani a furcsa okok miatt késlekedő folyamatot.

 

“Keresek egy házat Ferencvárosban! (…) Várom a jelentkezését annak a háznak, amelynek lakói szeretnék maguknak Szenes Hanna képét ingyen és bérmentve!”

– írta a napokban saját Facebook oldalára Baranyi Krisztina polgármester.

Ferencváros vezetője — ahogy fogalmazott — “egy elfelejtett hősnek, egy igazi szuper-nőnek, Szenes Hannának emléket állító festmény” miatt választotta a közösségi média népszerű platformját.

A Bennem Élő Eredet tavaly tavasszal kezdte dokumentálni a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) Szenes Hanna születésének 100. évfordulója miatt életrehívott egész éves rendezvénysorozatát, ezért egyrészt örömmel, másrészt némileg meglepődve vette észre a kerület felhívásást. Megkerestük a kultúráért felelős alpolgármestert, Döme Zsuzsannát, akitől a részletek iránt érdeklődtünk.

A kerület kulturális koncepciójának fontos része, hogy a szürkeséget váltsa fel egy sokkal élettelibb, színesebb arculat, ez a kezdetektől fogva startégiai programunk

— fogalmazott az alpolgármester, aki korábbról ismerte azt a fiatal magyar képzőművészt, aki most tűzfalfestéssel szeretne emléket állítani Szenes Hannának. A Taker néven ismert, számos nemzetközi helyszínen ( Spanyolországban, Új-Zélandon, Izraelben vagy épp az Egyesült Államokban) már bizonyított festő saját maga kereste meg az önkormányzatot. A felek már lassan egy éve próbálják megtalálni a legideálisabb épületet a nagyszabású munkára.

A festmény elkészítéséhez minimum 8 méter magas és 4 méter széles tűzfalra lenne szükség.

A hatalmas falfestményekre specializálódott graffitiművész, Taker egy izraeli pályázaton nyert forrást a munkájához, vagyis a kerületnek nem kerülne pénzbe az alkotás – mondta Döme, aki szerint azért állt elő a polgármester a minapi felhívásával, mert szerette volna felgyorsítani a festmény megvalósításának menetét.

Nem találtak önkormányzati épületet ehhez a mérethez, ezért volt szükség meghirdetni a lehetőséget, hiszen a kerület szeretné, ha náluk kaphatna emléket Szenes Hanna – tette hozzá az alpolgármester, aki bízik abban, hogy találnak megfelelő társasházat. Mint mondta,

ideálisan egy 10 emeletes ház lenne a legjobb, próbálkoztak is már két helyen, de az egyiknél technikai problémák adódtak, a másiknál pedig a lakóközösség nagy arányban leszavazta a kezdeméynezést.

Hogy miért? Nos, Döme Zsuzsa csak óvatosan fogalmazott, igaz, “szomorú tapasztalatait” röviden megosztotta velünk: Voltak olyan lakók, akik attól tartottak, hogy Szenes Hanna miatt “biztosan összefirkálnák majd” a ház falát, vagy hogy “egy ígéretes reklám felfestéséből jobban profitálhatna a ház”. Azonban a politikus szerint “volt némi szalonzsidózós”-hangulata is az összhatásnak.

Szenes Hanna fontos szereplője a történelemnek, egy bátor ember volt, aki példamutatóan cselekedett

— emelte ki Döme, aki hozzátette: nagyon bíznak abban, hogy a művészeti alkotásnak sikerül a kerületben helyet találniuk. Hogy meddig folytatják a keresgélést? “Addig mindenképpen, amíg a művésznek nem megy el a kedve, vagy amí nem jár le a határideje annak, hogy megvalósíthassa a terveit”.

Szenes Hanna az ismert színpadi szerző és újságíró, Szenes Béla lányaként született Budapesten 1921-ben. Még tínédzserként került közel a cionizmus gondolatiságához, a második világháború kitörése után Palesztinába utazott. Ott mezőgazdasági munkákat végzett egy kibucban, miközben magyarul írta szenvedélyes költeményeit.

A háború alakulása egyre nyugtalanabbá tette, magyar fiatal zsidók kivándorlását — és a saját családjának megmentését — szerette volna előkészíteni, ezért visszatért szülőhazájába. Hanna mindezt a brit hírszerzés önkéntes tagjaként vitte véghez, alig 23 évesen. 1944-ben elfogták, megkínozták és kivégezték magyar nyilasok, akik hazaárulással vádolták meg.

A Kozma utcai zsidó temetőben elhantolt maradványait 1950-ben — a rá az ellenállás és remény szimbólumaként tekintő —  Izraelbe szállították, majd a Herzl-hegyen helyezték örök nyugalomra.

Izrael állam egyik legnagyobb nemzeti hőseként tisztelik azóta is.

Nevét egy budapesti, illetve egy dombóvári tér őrzi, sőt, előbbin 2020 óta Mihajlo Kolodko Szenes-miniszobrát is megtalálhatjuk. Ezzel együtt még mindig nagyon sokan vannak, akik nem tudják, ki is volt Szenes Hanna. A 100 éve született cionista hős tiszteletére szervezett Mazsök-emlékévet csapatunk is figyelemmel kíséri. Filmet is készítve folyamatosan dokumentáljuk a legfontosabb történéseket. Például ezt a tavalyit: