Bizonytalanság a Jobbikban – erős belső ellenzék a tisztújítás után

A Jobbik tisztújításának eredménye azt mutatja, hogy a párt tagsága ellentmondásosan viszonyul a mérséklődéshez, és továbbra is van igény a radikalizmushoz való visszatéréshez. Erre mutat mind a szélsőjobboldali irányvonal letéteményesének tartott Toroczkai László jó szereplése az elnökválasztáson, mind a végül megválasztott elnök személye.

A hétvégén a Jobbik tisztújító tanácskozása Sneider Tamást választotta elnökké a szavazatok 54 százalékával Toroczkai László ellenében. Mint ismeretes, a Jobbik korábbi elnöke, Vona Gábor a csalódást keltő választási eredmény után lemondott a párt vezetéséről, de azt mondta, a párt továbbra is folytatni fogja a néppártosodásnak nevezett folyamatot. Később azt is elmondta, ennek a továbbvitelére a hétvégén elnökké választott Sneider Tamást és az új elnökhelyettest, Gyöngyösi Mártont látja a legalkalmasabbnak.

Vona Gábor és más politikusok az elmúlt években többször azt mondták, a párt véleménye egységes a mérséklődési folyamatról (amely során a Jobbik részben elhatárolódott a korábbi antiszemita és cigányellenes retorikától és a nyugat-ellenességtől, és egy újfajta, a mérsékelt pártokra jellemző kommunikációs stratégiát vezetett be, amellyel a középen álló és baloldali szavazókat is megcélozta). Mint hangsúlyozták, a szélsőséges elemek mostanra már kiléptek a Jobbikból, mert belátták, hogy nem fog érvényesülni az akaratuk. Vona Gábor ebből a szempontból a leköszönésekor is optimista volt, szerinte a párt egységesen halad majd tovább a politikai közép felé.

Ezt a narratívát azonban a közelmúlt több történése is megkérdőjelezi, a tisztújítás már csak ezek következménye volt. A Jobbik legutóbbi, 2016-os tisztújításakor lépett csak be a pártba, és egyből alelnöki tisztséget is kapott a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom alapítójaként és a tévéostrom résztvevőjeként ismert, később Ásotthalom polgármesterévé választott Toroczkai László. Toroczkai beemelése az elnökségben egyértelműen a szélsőjobbnak tett gesztus volt: a politikus 2007-ben „Vérgyilkosság, zsidók, titkok, döbbenet” címmel írt a zsidókat a körmendi gyermekgyilkossággal vádoló cikket, 2011-ben felszólalt a hungarista PHM megemlékezésén. Mozgalmi tevékenysége során többször összeütközésbe került a törvénnyel, közösség tagja elleni erőszak előkészülete miatt két év próbaidőt is kapott. Toroczkai kezdettől fogva nem csinált abból titkot, hogy nem tud teljesen azonosulni a mérsékelt politikával, volt, hogy őt kérdező újságírót zsidózott, máskor kiállt a Jobbik más, háttérbe szorított radikálisai mellett, és elhatárolódott Mirkóczki Ádám elhatárolódásától, a korábbi rasszista megnyilvánulásokat elítélő kijelentésétől.

A Tett és Védelem Alapítvány kutatási igazgatója, Róna Dániel szerint Vona-Sneider-Gyöngyösi és a Toroczkai, valamint Novák Előd és Duró Dóra nevével fémjelzett irányzat közötti ellentét lényege „a célcsoport meghatározása a politikai stratégiában”. Szerinte az előbbi célja a baloldali-liberális pártok szavazóinak elcsábítása, míg az utóbbié a Fidesz szavazóinak elszipkázása (beleértve a menekültválság idején a Fideszhez átpártolt volt jobbikosok visszaszerzését is). Ez szerintük újra a szélsőséges kijelentésekhez való visszatéréssel érhető el. Nagyjából a 2014-es állapotot látják ideálisnak – ugyan ez volt a néppártosodás kezdete, ebből az időszakból még bőven találhatók olyan megnyilvánulások, mint például Ágoston Tibor debreceni elnök „holokamu-beszéde”.

Róna Dániel szerint ugyanakkor az előbbi tábor az, amely startégiája átgondoltabb. „Vona terve csak hosszú távon működhet (ha egyáltalán): 2022-re talán már inkább elhinnék a Jobbiknak a jelenleg más pártot választók és a bizonytalanok, hogy valóban megváltozott, a szélsőségessége már a múlté. Ebből a szempontból félúton visszafordulni nem lenne okos döntés (…) Ha minden rendben lesz, akkor Vona Gábor 2020-ban vagy 2021-ben visszatérhet pártelnökként vagy miniszterelnök-jelöltként” – írja.

Ugyanakkor a Jobbik stratégiáját elsősorban a tagság határozza meg, amely a kongresszus döntésének tükrében legalábbis ellentmondásosan áll a kérdéshez. Egyfelől jelentős többséggel választották meg Gyöngyösi Mártont az elnökhelyettesi posztra. Bár Gyöngyösi a zsidókat listázni szándékozó beszéde miatt lett ismert, őt szintén a középre húzó vonal képviselőjének tartják. A kongresszus előtt már arról is beszélt, nyitottnak kell lenni az együttműködésre a többi ellenzéki párttal. Ez a felvetés olyan radikálisok szemében, mint Novák Előd vagy Toroczkai vörös posztónak számít.

Eközben azonban pár tucat szavazaton múlott, hogy nem a radikálisok jelöltjei, Toroczkai és Duró Dóra vették át a párt vezetését. Toroczkai magas eredménye azért is meglepő, mivel csak két éve tagja a pártnak – szereplése mindenképpen jelez egy nagyfokú elégedetlenséget a Vona-féle irányvonallal szemben.

A középre húzódás ellentmondásosságát jól illusztrálja a megválasztott elnök, a néppártosodást tovább vinni szándékozó Sneidert Tamás személye is. Ő 2014-ben (nem sokkal utána, hogy megválasztották az Országgyűlés egyik alelnökének) még azt monda, a néppártosodás csak egy pr-fogás, valójában hasonlóan gondolkodik, mint a Jobbiktól jobbra álló szervezetek, a Betyársereg vagy a Hatvannégy Vármegye. A Betyársereg egyik tagját, a jugoszláv polgárháború alatt muszlim hitre tért Dér Zsoltot sokáig személyi asszisztensként is alkalmazta (Dér Zsolt a legutóbbi kampány idején már biztos nem a jobbikos politikusnak dolgozott, hanem egy független jelölt mellett kampányolt). A Jobbikon belüli források viszont azóta arról beszélnek, hogy mostanra már komolyabban gondolja a néppártosodást, a fajvédelemnél jobban érdeklik a szociális kérdések.

Sneider Tamást múltja is inkább köti a szélsőjobbhoz (szemben Gyöngyösi Mártonnal, aki politikai pályája előtt nem kötődött semmilyen szélsőséges szervezethez, ehelyett szakmai, külkereskedelmi vonalon mozgott). Sneider a ’90-es években az egri Nemzeti Ifjak Egyesületét vezette, amely az akkor virágzó szkinhedmozgalom egyik csoportja volt. Ugyanebben az évben a Roy mozgalmi néven ismert férfit 8 hónap felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtották egy cigány férfi megverése miatt. Sneider 1992-ben a Népszabadságnak nem tagadta, hogy kifejezetten cigányokat támadnak meg. „Azt mindenki tudja, hogy a cigányok között sok a bűnöző. Aki tehát cigány, vagyis barna bőrű, annak nagyobb esélye van, hogy kap” – nyilatkozta.

Az egri szkinhedek egy másik, halálesettel végződő támadással váltak hírhedté. 1992. november 6-án bőrfejű fiatalok a nyílt utcán agyonvertek egy Danyi Zoltán nevű, 35 éves cigány férfit. A gyilkosság elsőrendű vádlottja, (aki a vád szerint baseball-ütővel ütötte a földön fekvő áldozatot) egy katonai középiskolás a Sneider-féle Nemzeti Ifjak Egyesületének tagja volt, a többi elkövető a Sneiderékkel szoros kapcsolatokat ápoló Független Magyar Ifjúsági Frontban tevékenykedett (a Független Magyar Ifjúsági Front nem sokkal később beleolvadt a Nemzeti Ifjak Egyesületébe). Maga Sneider Tamás ebben a bűncselekményben nem vett részt, de mind rá, mind az egri csoportra sötét árnyékot vet a mai napig, az eset miatt Sneider Tamás egyesek szerint mai napig küzd a lelkiismeretével.

Összességében kérdéses, hogy az önmagával is vívódó vezetővel és jelentős részben radikalizmusra vágyó tagsággal mennyire lesz életképe a mérsékelt Jobbik koncepciója. Az új vezetés munkáját az is nehezíti majd, hogy az Állami Számvevőszék büntetése miatt rengeteg pénzt kell visszafizetniük. Ugyan a Fidesz-közeli sajtóban már pártszakadást jósolnak, ezt azonban politikai elemzők nem tartják valószínűnek. A Policy Agenda vezető elemzője, Krausz Péter a Zoom.hu-nak azt mondta, „megeshet, hogy folytatódik a lemorzsolódás, a régi, radikális tagság eltűnik. Valószínűbb, hogy Toroczkaiék hátra lépnek egyet, és hagyják dolgozni a mostani elnökséget. Kivárják a következő, 2020-as tisztújítást, hogy akkor vegyék át a hatalmat.”