A társadalom bő egyharmadára jellemző valamilyen fokú antiszemitizmus

 

Budapest, 2018. május 9. – Az antiszemita előítéletek gyakoriságát és annak erősségét vizsgáló kutatás szerint az antiszemitizmus összességében nem változott jelentősen hazánkban, azonban némileg emelkedett a szélsőséges antiszemiták aránya – derül ki a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet Tett és Védelem Alapítvány (TEV) megbízásából készített felméréséből. A TEV 2017-es monitoring jelentése pedig kimutatja, hogy a tavalyi évben 37 antiszemita gyűlöletcselekményt regisztráltak.

 

Az antiszemitizmus jelentős részben az általános idegenellenesség megnyilávnulása

A tavaly novemberi kérdőíves kutatás a 18 éves és idősebb népességet reprezentáló 1200 fős minta személyes megkérdezésével zajlott. A minta pontosan tükrözte a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. Az előző évek kutatásához hasonlóan 2017-ben is megerősítést nyert az az összefüggés, miszerint azok a válaszadók, akik elutasítóbbak más etnikumokkal szemben is, nagyobb valószínűséggel idegenkednek a zsidóktól. A zsidók elutasítása más etnikumokhoz képest nem volt magas fokú, a listát a cigányoknál is nagyobb ellenszenvvel szemlélt migránsok „vezetik”.

A társadalom egynegyede erősen antiszemita

A felmérés kimutatta, hogy az általános érzelmi elutasítást és a társadalmi távolságtartást mutató affektív antiszemitizmus csekély mértékben emelkedett a korábbihoz képest és nem függetleníthető a magyar társadalom általános idegenellenességétől. A kognitív antiszemitizmus (vagyis a tévhitek és összeesküvés elméletek elfogadása) esetében is felfedezhető némi eltolódás: a legtöbb állítással többen értettek egyet, mint tavaly.

A két kategóriát összefoglalóan tekintve elmondható, hogy a társadalom bő egyharmadára jellemző valamilyen fokú antiszemitizmus, negyedére pedig az erőteljes zsidóellenes beállítódás. Noha mindent egybevetve jelentős elmozdulás nem történt, az erősen antiszemiták aránya nőtt az utóbbi egy évben.

A Sorosról alkotott vélemények többségükben negatívak

Azt is vizsgálták, hogy mennyire foglalkoztatják a választópolgárokat a zsidósággal kapcsolatos ügyek. Megállapítható, hogy a hírek kevesebb mint 2 százaléka érintette egyáltalán a zsidóságot, és ezek sem érték el a lakosság minimális ingerküszöbét sem. A kutatás során azt is megkérdezték a válaszadóktól, hogy maguktól – válaszlehetőségek nélkül – mi az az egy dolog, ami eszükbe jutott Soros Györgyről. A legtöbben elítélően nyilatkoztak vele kapcsolatban, a leggyakoribb konkrét említés a migránsokhoz kötődött. Két százalék asszociált direktben is a zsidóságra Soros nevéről, azonban  többen voltak azok, akik közvetetten kapcsolták össze a kettőt: a „Soros” és a „zsidó” szóról is minden harmadik-ötödik válaszadónak a pénz, hatalom, befolyás, meggazdagodás jut eszébe, jellemzően inkább negatív kontextusban, valamint nagyobb valószínűséggel említették Sorost negatív kontextusban azok, akik a többi válaszuk alapján antiszemitának bizonyultak.

Antiszemitizmus monitoring: 2017-ben 37 antiszemita bűncselekményt regisztráltak.

A kutatást megrendelő Tett és Védelem Alapítvány 2013 óta monitorozza havi és éves jelentésekben a hazai antiszemita gyűlöletcselekményeket. Nemrég kiadott 2017-es éves jelentésükben megállapították, hogy a 2017-ben csökkent a hazai gyűlöletcselekmények száma: míg 2015-ben 52 ilyen estet regisztráltak, tavaly ez a szám 37 volt.  Ezek a rongálással elkövetett antiszemita gyűlölet-bűncselekmények, illetve gyűlöletbeszédek csoportjába tartoztak. Az már kevésbé pozitív hír, hogy a regisztrált esetek 57%-ában, vagyis 21 esetben az elkövetők többsége ismeretlen maradt. Jogkövetkezménnyel három általuk indított eljárás járt.

A Tett és Védelem Alapítvány éves jelentése az EBESZ által javasolt módszertan alapján készül, mely 7 elkövetési magatartást különböztet meg a diszkriminációtól az élet elleni erőszakig terjedő spektrumban. Összefoglalóan gyűlölet-cselekményeknek nevezünk minden olyan cselekményt, amelyek motivációja mögött minden esetben azonosíthatóan antiszemita előítéletesség mutatható ki, azok elkövetője, célpontja, módszere vagy üzenete zsidóellenességre enged következtetni. A célpont lehet akár személy, csoport, rendezvény, épület, emlékmű vagy egyéb tulajdon. Fontos azonban, hogy csak abban az esetben beszélhetünk antiszemita motivációról, ha kifejezetten a zsidósághoz való tartozás feltevése miatt választotta az elkövető az adott célpontot.

A teljes jelentések az alábbi linkeken érhetőek el:

Antiszemitizmus a magyar társadalomban 2017: https://tev.hu/antiszemitizmus-kutatasok/

Antiszemita incidensek 2017: https://tev.hu/eves-jelentesek/

 

A fenti összefoglaló szövegét minimálisan módosítottuk. A legjelentősebb változás, hogy az eredeti szövegben azt írtuk, hogy az antiszemitizmus tekintetében „Nem várt módon az emelkedés a baloldalon történt, így 2017-ben eltűnt a különbség a jobb- és baloldal között az antiszemitabeállítódás tekintetében.” A helyes értelmezés azonban az, amit a részletes tanulmányban is írtak a kutatók: “Az előző évekhez képest új, némileg meglepő jelenség, hogy a szocialista párt hívei között az átlaghoz képest valamivel több zsidóellenes válaszadó volt. Ebben az esetben ugyanakkor a kis elemszám miatt már jelentősebb a statisztikai bizonytalanság, az összefüggést az erősítené meg, ha több éven keresztül hasonló tendencia rajzolódna ki.”

Ennek megfelelően a 888-tól és a Magyar Időktől helyreigazítást kérünk az alábbi cikkek miatt:

https://888.hu/article-tudomanyosan-bizonyitottak-hogy-ma-a-baloldal-a-legantiszemitabb

https://magyaridok.hu/belfold/erosodo-antiszemitizmus-a-baloldalon-3084292/