Az FDP antiszemitizmus–teszthez kötné a német állampolgárságot
Az EU–ban és Németországon belül is élénk vita zajlik a bevándorlásról. A szabad demokraták azt is megvizsgálnák, hogy a jelölt részvett–e korábban antiszemita tüntetéseken.
Miközben az EU belügyminiszterei az egyre erősödő migrációs nyomásról tárgyalnak, a német belpolitika a koalíció azon tervétől hangos, amely – a szakemberhiány okozta gazdasági gondok enyhítésére – megkönnyítené a bevándorlást az országba.
A koalíciós szabad demokraták új aspektushoz kötnék a német állampolgárság elnyerését: antiszemitizmus–teszttől is tennék függővé a honosítást – írja a Jüdische Allgemeine.
A lap a Bild információjára hivatkozva azt írja: a történelmi felelősségre hivatkozó liberálisok azt is alaposan megvizsgálnák, hogy a német állampolgárságra pályázók részt vettek-e korábban antiszemita tüntetéseken, vagy tagjai-e valamely alkotmányellenes szervezetnek.
Emlékezetes, hogy az elmúlt időszakban, de különösen Izrael gázai katonai fellépése idején, Németországban számos Izrael–gyűlölő, antiszemita megmozdulást tartottak, főként migrációs hátterű személyek és szervezetek.
Bijan Djir-Sarai, az FDP (egyébként iráni származású) főtitkára kijelentette: „Nem kaphatnak állampolgárságot azok, akik nem fogadják el az értékeinket.” A politikus rendkívül fontosnak nevezte „az alaptörvény melletti valódi hűségnyilatkozat” megtételét.
Az ismert Izrael–barát pszichológus és migrációs szakértő, Ahmad Mansour a lapnak elmondta, hogy „az alapértékek internalizálása és gazdagodásként való felfogása” hosszabb folyamat.
„Kár, hogy a honosítási folyamat során még a szexuális önrendelkezéshez, a véleményszabadsághoz és Izrael létezéshez való jogához való hozzáállást sem vesszük figyelembe – így nem az integrációra, hanem éppen ellenkezőleg, a dezintegrációra és a párhuzamos társadalmak kiépítésére teremtünk ösztönzést” – mondta a német–palesztin szakember.
A Bild azonban úgy tudja, sem a zöldek, sem Nancy Faeser belügyminiszter szociáldemokrata pártja (SPD) nem vevő az FDP felvetésére. Az eredeti elképzelés az, hogy a német állampolgárságot 8 év helyett már 5 év, különlegesen jó integrációs teljesítmény esetén 3 év után kell kiadni.
Egy 2018–as felmérés szerint Németországban a megkérdezett muszlimok 29 százaléka értett egyet antiszemita kijelentésekkel. „Feltűnő, hogy a Balkánról származó muszlimok sokkal mérsékeltebbek, mint a törökországi, szíriai vagy iraki gyökerekkel rendelkező muszlim migránsok” – magyarázta akkor Ruus Koopmann berlini migrációs kutató.
A szakember megdöbbentőnek nevezte, hogy az antiszemitizmus az országban élő második vagy harmadik generációs, jobban integrálódott, jobban képzett és jómódú muszlimok körében is elterjedt. Egy 2022–es kutatás is megerősítette, hogy a Németországban élő muszlimok körében az átlagnál erősebb az antiszemitizmus, itt már a megkérdezett muszlimok fele adott antiszemita válaszokat.
