Antiszemitizmus elleni fellépés volt a téma Brüsszelben

Két konferenciát is tartottak 2017. január 23-án Brüsszelben, mindkettő témája az antiszemitizmus elleni fellépés volt, elsősorban az EU országaiban. Az egyik az Európai Zsidó Szövetség éves gyűlése volt, a másikat az Európai Parlament hívta össze, témája pedig az Izraellel szembeni bojkottot és szankciókat hirdető BDS mozgalom volt – a felszólalók egyetértettek abban, hogy a BDS egyes megnyilvánulásai kimerítik az antiszemitizmus fogalmát, és, hogy a szervezet kettős mércét alkalmaz Izraellel szemben. A rendezvényeken részt vett Szalai Kálmán, a TEV titkára, valamint több magas rangú politikus és diplomata: az amerikai kormány és az EU-s szervek vezető tagjai, valamint a Knesszet képviselői.

Nem férnek bele a szólásszabadságba azok az Izrael elleni bojkottfelhívások, amiket antiszemita felhangokkal kombinálnak – mondta Elmar Brok, az EU külügyi bizottságának volt elnöke. Brok Brüsszelben, a nemzetközi BDS mozgalmat (Boycott, Divestment and Sanctions – Izrael elleni bojkottot és gazdasági szankciókat követelő mozgalom) kritizáló konferencián szólalt fel. A rendezvényen a megnyitóbeszédet Ioan Mircea Pascu, az Európai Parlament alelnöke mondta.

A külügyi bizottság elnöki tisztségét tíz évig betöltő Elmar Brok arról is beszélt, hogy a gyűlöletbeszéd a közösségi média korában különösen nagy problémát jelent, mert ez azzal is jár, hogy senki nem vonja szóban sem felelősségre az uszítókat.

Brok elmondta, egyébként ő maga is ellenzi a telepek építését Ciszjordániában, és a szólásszabadság pártján áll, azonban szerinte különbséget kell tenni kormányok kritizálása és a zsidó emberek általános diszkriminálása között.

A BDS-szel kapcsolatos konferenciával egy időben tartották az Európai Zsidó Szövetség (The European Jewish Association, EJA) éves gyűlését is. A Szövetség ügyvezetője, Menachem Margolin rabbi azt mondta, hosszú távon aggasztónak tartják a jobboldali pártok megerősödését Európában. Hozzátette, sokan úgy látják, hogy az európai kormányok különböző okokból nem teszik meg a szükséges lépéseket a helyi zsidó közösség védelmében.

Az amerikai kormányt képviselő Holly Huffnagle az EJA konferenciáján a 2001-ben, Durbanban alapított hivatal munkájáról beszélt. Ennek célja az antiszemita események monitorozása világszerte, illetve az ezek elleni fellépés. Huffnagle szintén utalt a BDS-hez hasonló mozgalmakra, mint mondta, az amerikai hivatal már korábban elismerte, hogy „egy új antiszemitizmus alakult ki az Izraellel kapcsolatos konfliktusok nyomán.” Ennek egyik fő motívuma, hogy egyes csoportok az antiszemita megnyilvánulásokat az izraeli politika kritikájának álcázzák. Huffnagle emlékeztetett arra, hogy az utóbbi időben több szélsőjobboldali part esetében is tapasztalható az a tendencia, hogy politikai üzeneteik szalonképessé tételével próbálnak nagyobb választói tömeget maguk mellé állítani. Ennek kapcsán beszélt a Jobbik hanukai üdvözleteiről és Köves Somó (EMIH) által adott válaszról,. Melyet követendő példaként tüntetett fel.

Gila Gamliel izraeli társadalmi egyenlőségért felelős miniszter mind az EJA, mind az Európai Parlament rendezvényén felszólalt. Előbbin arról beszélt, Izraelnek vannak kész tervei az antiszemitizmus elleni fellépésre világszerte – mint mondta, Izrael üzenete a világ zsidóságának az, hogy „nem vagytok egyedül – ez a különbség a mostani és a 75 évvel ezelőtti helyzet között.”

Az EP konferenciáján a BDS-mozgalommal kapcsolatban azt mondta, „A mozgalom célja nem a kétállamos megoldás elérése, hanem az, hogy eltöröljék Izraelt a térképről.” Szerinte a kampány támogatói Izraellel szemben olyan mércét alkalmaznak, amit semmilyen más országgal kapcsolatban nem használnak.

Philippe Mariewicz a belgiumi Központi Izraelita Tanács (Consistoire Central Israelit) elnöke a terrorizmus elleni küzdelemről beszélt. Mint mondta, Európát az utóbbi egy-két évben készületlenül érte ez a fenyegetés, ami Izrael számára már régebb óta a mindennapokat jelenti, ezért is nagyon fontos, hogy Izrael segítséget nyújtson az EU-nak a terrorizmus elleni fellépésben. Hozzátette: az a fajta terrorizmus, amit az utóbbi években tapasztaltunk, nem fog egyhamar elmúlni – ez akár 10-15 éves küzdelembe is kerülhet.

Utóbbi témához szólt hozzá Nitsana Darshan-Leitner izraeli emberjogi aktivista, a Shurat Hadin alapítója, aki szerint ebben jogi eszközök is szerepet kaphatnak. Felidézte: a közelmúltban elsősorban perekkel sikerült elérni, hogy Európai országokból ne érkezzen több pénz olyan iráni szervezetekhez, amelyek valójában terroristák fedőszervezetei.

A rendezvényeken a magyar küldöttség tagjaként a MAZSÖK képviseletében, annak titkára, Klopfer Dávid is részt vett.