A terroristák jogairól vitatkoznak a franciák
Az alkotmánybíróság funkcióját betöltő Alkotmánytanácshoz fordult a francia Nemzetgyűlés elnöke, miután a Parlament véglegesen megszavazta a börtönből szabaduló, legalább öt éves büntetést kapó terroristák felügyeletéről és nyomkövetéséről szóló jogszabály-módosításokat.
Hasonlóan tettek szocialista szenátorok is, beadvánnyal fordultak az Alkotmánytanácshoz (a francia alkotmány 61. §-a szerint az elnökön, a miniszterelnökön, a Szenátus elnökén és a házelnökön kívül előzetes normakontrollt kérhet 60 szenátor vagy képviselő is).
A szabaduló radikálisok büntetés utáni felügyeletének a kérdése évek óta viták tárgya, mivel számítani lehetett arra, hogy büntetésük letöltése után hamarosan sokan kerülnek közülük szabadlábra. Most az alkotmánybíróság határozhat arról, hogy hol az egyensúly az egyéni jogok és a közérdek-közbiztonság ütközése során: a törvényjavaslatot jegyző egyik kormánypárti képviselő, Yaël Braun-Pivet üdvözölte a házelnök – nyilván előre egyeztetett – döntését és ilyen irányú indoklását.
A szocialisták mellett jogvédők, az ügyvédi kamara és egyes állami tanácsadó bizottságok is kritizálták az egy évig, de összességében akár 10 évig érvényes adminisztratív korlátozásokat lehetővé tevő törvényszöveget. Ide tartoznak olyan kötelezettségek, mint a rendszeres bírói és büntetés-végrehajtási ellenőrzés, az elektronikus nyomkövető viselése, a rendőrségen való rendszeres jelentkezés, a lakhely bejelentési kötelezettsége, a lakhely és a munkahely változtatásának bizonyos esetekben bírói engedélyezése, továbbá egyes helyekre belépés tiltása, illetve beilleszkedési program követése stb. A kritikusok szerint mindez „büntetés utáni büntetést” szab a terroristákra, nehezíti a társadalomba való visszailleszkedésüket; továbbá a kritikusok kétségbe vonták a „különös veszélyesség” törvénybe foglalt, szerintük nem túl pontos fogalmát (hasonlóan nyitott értelmezési kérdés lehet egyébként a „visszaesés nagy valószínűsége”, mely szintén kritériumként szerepel a szövegben). Az Államtanács is kritikákat fogalmazott meg a szöveggel, a szabályok várható hatékonyságával kapcsolatban.
Mások szerint a szöveggel az az alapvető probléma, hogy felesleges, csak politikai értelme van, ugyanis már létező ellenőrzéseket dupláz, de azok értékelése és alakítása nélkül. Jóllehet ez így nem teljesen igaz, ugyanis a terrorcselekményeket elkövetők automatizált listájára, a FIJAIT-re, az azon szereplők kötelezettségeire az elfogadott törvényszöveg is utal a 30. §-ban, mondván, az új szabályokat akkor kell alkalmazni, ha a korábbi kötelezettségek, intézkedések elégtelennek bizonyulnak a megelőzésre.
A javaslatot egyébként a kormány a maga részéről támogatta, ideértve az új igazságügyi minisztert Éric-Dupond Morettit is, aki inkább baloldalinak tartott ügyvédként praktizált a kinevezése előtt.
Az Alkotmánytanácsnak törvény és szokás szerint egy hónapja van a határozata meghozatalára (a testület nemcsak az egész törvényt, hanem akár egyes cikkelyeket is hatályon kívül helyezhet, ha csak részleges alkotmányellenességet állapít meg). Az új szabályozás, ha valamilyen formában hatályba lép, sajtóhírek szerint évente 40-60 személyt érinthet 2022-ig.
Soós Eszter Petronella
A szerző további írásai itt olvashatók |
Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő, politológus (ELTE ÁJK, 2009), francia nyelv és irodalom szakos bölcsész (ELTE, BTK, 2008). Egyetemi tanulmányai alatt eltöltött egy évet a párizsi Sciences Po-n, az Eötvös Collegium tagja volt, illetve nemzetközi kapcsolatokat hallgatott a Mathias Corvinus Collegiumban. 2019-ben szerzett doktori fokozatot (PhD) az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Politikatudományi Doktori Iskolájában. A Milton Friedman Egyetem adjunktusa, a 
