A szélsőjobb és a szélsőbal is felelős a növekvő antiszemitizmusért
A Tel–Aviv-i egyetem kutatása szerint tavaly főleg a pandémia idején terjedő összeesküvés–elméletek szították az antiszemitizmust, de ürügy volt Izrael gázai terroristák elleni háborúja is.
Világszerte mereden nőtt az antiszemitizmus az elmúlt évben – ez az eredménye annak a tanulmánynak, amelyet a Tel-Aviv-i Egyetem Kortárs Európai Zsidóság Tanulmányozásának Központja tett közzé a soá áldozatainak izraeli emléknapján, április 28-án. A kutatás a média és zsidó szervezetek beszámolóin, valamint a bírósági ítéletek és a rendőrség 2021-es jelentéseinek értékelésén alapul.
A jelentés szerint az antiszemitizmus világméretű növekedése a szélsőjobboldal és a szélsőbaloldal térnyerésének, nézeteik interneten való terjedésének köszönhető. Különösen az összeesküvés-elméletek terjedése a Covid idején, valamint a Hamász ellen Gázában folytatott izraeli katonai művelet járult hozzá az antiszemitizmus növekedéséhez.
Az iszlamista alapú zsidógyűlöletet ritkán nevezik meg ilyenként, mert félnek a muszlimokkal szembeni rasszista fenntartások elterjedésétől – írják a jelentés szerzői.
„Miközben ez védi a muszlim kisebbséget, megfosztja a sokkal kisebb létszámú zsidó kisebbséget a védelemtől”
– olvasható a jelentésben, elsősorban franciaországi példákra hivatkozva. A dokumentum pozitív példaként említi, hogy novemberben a halálra késelt 85 éves holokauszt-túlélő Mireille Knoll gyilkosait életfogytiglani, illetve 15 év börtönbüntetésre ítélték antiszemita gyilkosságért és lopásért. A fő elkövető egy francia muszlim volt.
A Németországról szóló fejezet címe „A holokauszt bagatellizálásának új formája”, és többek között az Izrael és a Hamász közötti 2021. májusi háborúra adott reakciókkal foglalkozik. 15 nap alatt 261 antiszemita incidenst regisztráltak akkor, főként Izrael-ellenes tüntetéseken, ahol antiszemita jelszavakat kiabáltak, a holokausztot bagatellizáló képeket mutattak, és zsidókat támadtak meg. Bonnban, Düsseldorfban és Münsterben zsinagógákat is megtámadtak a tüntetők.
A német helyzetet tekintve azonban a jelentés középpontjában leginkább az oltás és lezárásellenes „Querdenker” mozgalom tüntetései állnak, amelyek 2021-ben a Stuttgart környéki néhány résztvevős gyűlésekből országos méretűvé váltak, és több ezer jobb- és baloldali aktivista részvételével zajlottak. E tüntetéseken fordult elő – amiről a TEV is többször írt –, hogy egyesek sárga csillaggal demonstráltak, párhuzamot vonva a Covid-ügyi szigorítások és a zsidókat sújtó korábbi diszkriminatív intézkedések, illetve a holokauszt időszaka között.
Érdekes a pakisztáni helyzet bemutatása is: az ottani médiabeszámolók és politikusok beszédei különösen a szomszédos Indiával kapcsolatban tartalmaztak antiszemita előítéleteket és összeesküvés-elméleteket. India 1992 óta tart fenn diplomáciai kapcsolatot Izraellel. De magát Imran Khan miniszterelnököt is 2022 áprilisáig többször megvádolták azzal, hogy „Izrael ügynöke”, csak azért, mert volt felesége, Jemima Goldsmith nagyapja zsidó volt.
