Meghalt Simon Peresz
A volt izraeli miniszterelnök és államfő 93 éves korában egy két hete elszenvedett stroke után hunyt el. Ő volt az Izrael Államot alapító politikusok generációjának utolsó tagja.
1923-ban, Kelet-Lengyelországban született Szymon Perski néven egy zsidó kereskedő családban. Gyermekkorában nagyszülei vallásossága és szülei cionizmusa egyaránt hatással volt rá. 1934-ben a növekvő antiszemitizmus elől családjával kivándorolt a brit Palesztin Mandátum területre, és Tel-Avivban telepedtek le. Családja otthon maradt tagjai a holokauszt áldozataivá váltak. A háború megtapasztalása és az antiszemitizmus miatt kezdett nagyon fiatalon, tizenhét évesen politizálni.
Peresz Palesztinában egy mezőgazdasági iskolában tanult, majd David Ben Gurion figyelt fel rá, az Egyesült Államokba küldte őt tanulni, később Izrael függetlenségének 1948-as kikiáltása előtt bevonta a baloldali Mapai párt munkájába. Az államalapítás után a védelmi minisztériumban töltött be tisztségeket. 1959-ben a kneszet tagja lett. Még 1959-ben kilépett a Mapaiból, az újonnan létrehozott Rafi párt főtitkára lett. 1968-ban a Rafi is beolvadt az akkor alakult Izraeli Munkapártba, amelynek 1977 és 1992 között elnöke volt.
1969. és 1974. között a Golda Méir és Jichák Rabin vezette kabinetekben több tárcát irányított. 1977. áprilisától két hónapon át ügyvezető miniszterelnök volt. Az 1984-es választások nyomán alakult nagykoalíciós kormány élén a Munkapárt és a Likud megegyezése értelmében 1986-ig Peresz, 1986-tól két évig Jichak Samír állt, Samír kormányában Peresz első miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter volt. Az 1988-ban lezajlott választások után ismét nemzeti egységkormányt alakítottak, de az két év múlva megbukott a két politikus között a palesztin kérdésben feszülő ellentétek miatt.
1992 és 1995 között ismét ő volt a külügyminiszter Rabin kormányában. Az 1990-es évek elején külügyminiszterként izraeli részről ő vezette az oslói tárgyalásokat a palesztinokkal. Ezért 1994-ben Nobel-békedíjat kapott Jasszer Arafattal és Jichak Rabin izraeli miniszterelnökkel együtt. Ahogy idősödött, egyre nyitottabbá vált az arabok felé, sokat tett az izraeli arabok és zsidók közötti viszony javításáért.
Miután 1995. november 4-én Rabint meggyilkolta egy szélsőséges zsidó merénylő, november 22-én Peresz lett a kormányfő és pártelnök. Pártja az 1996. évi választásokon vereséget szenvedett, ezután pártelnöki tisztétől is megvált, regionális fejlesztési miniszter, majd Ariel Saron nemzeti egységkormányában 2001 márciusától másfél évig külügyminiszter és miniszterelnök-helyettes volt.
2003. június 19-én az Izraeli Munkapárt ismét őt választotta elnökévé, és 2005. januárjától a novemberi választásokig Saron kormányában miniszterelnök-helyettes volt. A választások előtt a Saron által létrehozott Kadima párthoz csatlakozott, a győzelem után az új kormányban miniszterelnök-helyettes lett.
2007. júniusában a kneszet megválasztotta Izrael Állam kilencedik elnökének, tisztségét 2014 júliusáig töltötte be. Ekkor hivatalosan visszavonult a politikától, azóta a Peresz Békeközpontban próbálta előmozdítani a palesztin-izraeli viszály megoldását, a mérsékelt izraeliek szószólója, a palesztinokkal való megbékélés híve volt.
Peresznek két fia és egy lánya született, felesége, akivel 1945 óta élt házasságban, 2011-ben halt meg.
Legyen neki könnyű a föld!
