Izrael-barátságon és antiszemitizmuson vitatkozik Manuel Valls és Jean-Luc Mélenchon

Lehet, hogy a cikk címe egy kicsit megtévesztő. Ugyanis inkább arról van szó, hogy Manuel Valls volt miniszterelnököt aktívan támadja Jean-Luc Mélenchon, a francia radikális baloldali Lázadó Franciaország vezetője, a volt miniszterelnök pedig visszatámad. A radikális baloldali politikus a volt kormányfőt súlyos szavakkal illette („szemét”), majd hatalmas internetes vitába és nyilatkozatháborúba keveredett vele. A téma: Izrael, antiszemitizmus, cionizmus.

Jean-Luc Mélenchon

A vita október elején kezdődött, amikor Jean-Luc Mélenchon sajtóhírek szerint lenácizta és leszemetezte Manuel Valls volt szocialista miniszterelnököt – képviselőtársát – a Nemzetgyűlés egy eseti bizottságának az ülésén. Ezután le is mondott a testületből, mert azt szerinte egy olyan ember vezeti, aki közel áll a szélsőjobb etnicista nézeteihez, és aki az izraeli szélsőjobbal parolázik, itt különösen az izraeli igazságügyi miniszterrel való találkozására gondolva. (Erre Valls megérdeklődte, hogy az egész vitának mi köze Izraelhez, és arról miért nem szólnak, hogy a Munkapárt vezetőjével is találkozott.) Annyit persze érdemes finomítani, hogy az egyetlen nyilatkozó tanú nem emlékszik, hogy a nácit Mélenchontól hallotta, vagy Valls súgta neki, hogy Mélenchon lenácizta – és sajnos Valls sem hallotta pontosan a dolgokat, mint kiderült. Mélenchon pedig azt állítja, nem nácizott, igaz, azt nem tagadta, hogy mondott mást, keményet…

A két képviselő – akik egykoron a Szocialista Pártban együtt politizáltak, csak Mélenchon azóta radikális mozgalmat alapított, Valls pedig a Macron-mozgalomhoz közeledett – ezután a Twitteren folytatta a vitát (a Twitter a francia politikában fontosabb platform, mint a Facebook). Mélenchon kijelentette, hogy „Valls bandája” integrálódott a náci internetes oldalak világába, a „fachosphère”-be, mire megindult a „Valls bandájához tartozom” hashtag terjedése.

Néhány nappal később Mélenchonék megint beleszálltak a volt kormányfőbe, amikor egy kétesnek tűnő („anti RACISTE anti SIONISTE anti NOUVEL ORDRE MONDIAL”) Youtube-csatornáról megosztották az Oumma.com nevű muszlim oldal egy Valls-ról szóló videóját, melynek címe: „Örökké kötődöm Izraelhez” (a videó levakarhatatlan az internetről, pedig az eredeti úgy hangozhatott, hogy „a feleségem révén örökké kötődöm”, ami nyilván egy más kontextust jelent). A kérdéses és további vitákat generáló posztot azóta törölték Mélenchonék, de sajtóhírek szerint jó néhány antiszemita kommentár is érkezett a alá.

Manuel Valls egy interjúban támadt vissza. Kifejtette, hogy szerinte Mélenchonék nem veszik észre, „vagy észreveszik, de akkor még nagyobb a baj”, hogy az anticionizmus közel áll az iszlám radikalizmushoz. Vagyis azzal vádolta a radikális baloldal vezetőjét, hogy eteti a radikális iszlámra nyitottakat a politikája által. A volt kormányfő példaként idézte a „lázadós” Danièle Obono képviselő azon posztjait, amelyekben kifejti, hogy nem a Charlie Hebdo-merénylet miatt sírt – szerinte az újság iszlamofób –, hanem mert politikustársai be akarták tiltani, illetve esetenként betiltották a(z antiszemita, anticionista) provokátor humorista, Diedonné előadásait.

Mélenchon szerint ellenfelei minden hétre kitalálnak valamit, ami talán jelzi, hogy kezd kellemetlenné válni számára az ügy. Merthogy az is: talán most vált először nyilvánvalóvá és nagypolitikai szinten is egyértelművé, amit évek óta írunk, és amit évek óta mérnek a kutatók: a radikális jobb és muszlimok mellett a szélsőbaloldal az antiszemitizmus, különösen az „új”, anticionizmusba csomagolt antiszemitizmus egyik melegágya Franciaországban (ez nem minden esetben jelent direkt zsidózást – a célközönségnek éppen elég, ha valaki Izraelre és Izrael politikájára vagy befolyására utalgat a megfelelő kontextusban és hangsúlyokkal). Arra is joggal mutatnak rá elemzők, hogy ez a vita kifejezetten rossz Mélenchonnak, mert így nehéz lesz a radikálisan laikus, republikánus, de a radikális iszlámmal nem türelmes baloldaliakat megszólítania, magánál tartania. Vagyis könnyen lehet, hogy bár Valls megtámadása első körben jó ötletnek tűnik, hiszen a baloldal baloldala nem szereti a volt miniszterelnököt, de hosszú távon ez a fajta politika inkább vihet szavazatokat, mint hozhat, főleg, ha felépül a „Mélenchon szalonantiszemita” narratíva. Úgy tűnik, hogy e narratíva építgetésére a Macron-párt és a szocialisták is nyitottak.

Mélenchon Lázadó Franciaországa és Valls között egyébként nem csak ez az egy ügy okoz feszültséget. Egyrészt Mélenchon rendszerint radikális jobboldali politikával vádolja Vallst, aki cserébe „iszlám-baloldalinak” nevezi őt, ami a francia szóhasználatban azt jelenti, hogy megengedő a radikális iszlámmal szemben is. Másrészt Mélenchonék szerint Valls elcsalta a 2017 júniusi egyéni körzeti nemzetgyűlési választást a lázadós Farida Amrani ellenében. Ezért feljelentést tettek választási csalás gyanúja miatt. Talán erről is szó van: szavazatról, pénzről, befolyásról…

(Soós Eszter Petronella cikke. További írásait itt találja.)