Elmarasztaló ítéletek születettek a Köves Slomó elleni becsületsértések ügyében

A Pesti Központi Kerületi Bíróság elsőfokú, nem jogerős ítéletében elmarasztalta azokat a vádlottakat, akik 2013-ban Köves Slomót, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbiját egy facebookos képen zsidó terroristának nevezték, aki veszélyt jelent a nemzetre.

Az eljárás során az elsőrendű vádlott azt nyilatkozta, hogy bár a képet nem ő osztotta meg, hanem egy közeli rokona, akire nem köteles terhelő vallomást tenni, de bocsánatot kér a saját és a hozzátartozója nevében is. Köves Slomó a bocsánatkérést elfogadta, és magánvádlóként ejtette a vádat vele szemben.

A Köves Slomó képviseletében eljáró ügyvéd, dr. Bodó Kristóf a perbeszédében hangsúlyozta, hogy még ha közszereplőnek is tekinthető egy egyház választott vezetője, akkor sem közszereplőként, valamelyik megnyilvánulásával kapcsolatban érte a becsületsértő megjegyzés, illetve még egy közszereplőnek sem kötelessége minden sértést eltűrni.

A vádlottak egy részét képviselő ügyvéd kifejtette, hogy szerinte a terrorista szó ebben a szövegkörnyezetben egyszerű véleménynyilvánítás, amit akármelyik közszereplőnek el kell tűrnie. Külön kiemelte, hogy akár Erdő Péter bíborost is szabad terroristának nevezni, és élve védői jogával, arról is értekezett, hogy Köves Slomó rabbi a zsidóság számára szeretne külön jogokat elérni ezzel a perrel.

A bíróság a vádlottakat bűnösnek találta, mindegyiküket egy évre próbára bocsájtotta, és a költségek megfizetésére kötelezte.

A bíróság bizonyítottnak tekintette azt, hogy a becsületsértő képet valóban a vádlottak osztották meg, hiszen a Facebookos profilokhoz csak felhasználónévvel és jelszóval lehet hozzáférni, és hosszú ideig szerepelt mindegyikük FB-falán. A bíró az ítélet indoklásában kitért arra, hogy bár Köves Slomó rabbi közszereplőnek tekinthető, de a közszereplők között is különbséget kell tenni, egy napi szinten a sajtóban megjelenő politikus esetében más a küszöb, mint egy csak egyes társadalmi diskurzusokban megnyilvánuló egyházvezetőnél. A bíróság úgy ítélte meg, hogy valakit a nemzetre veszélyt jelentő terroristának nevezni túl van azon a határon, amit bárki tűrni köteles.

Az ítélet nem jogerős.