A fordulat és ami mögötte van 2.

Korábbi cikkünkben sorra vettük a Jobbik parlamenti frakciójában és vezetőségében tapasztalt antiszemita toposzokkal operáló megnyilatkozásokat. Ezek a jelenségek nem csak a vezető testületekben alkalmazott retorikai fordulatok, narratívák, a párt helyi szervezeteiben méginkább jelen vannak.

2014 háromszorosan is választási év volt, azonban nemcsak ezért fontos. A választások kapcsán indította el a Jobbik a médiában „cukiságkampányként” emlegetett PR-hadjáratot, amelyet mostanában már „néppárti fordulatként” emleget a párt. A párt központi kommunikációjában visszavett a zsidózásból, cigányozásból, és inkább a szociáldemagógiára helyezte a hangsúlyt.

Ennek a látszólagos mérséklődésnek az egyik eleme volt az is, amikor a Jobbik Jakab Pétert indította el a miskolci polgármester-választáson. Jakab ugyanis indulásakor sajtótájékoztatón jelentette be, hogy egyébként zsidó származású, az egyik nagyanyja zsidó volt. Vona Gábor erre föl már be is jelentette, íme a bizonyíték, hogy a Jobbik nem antiszemita. Valójában ez csak azt jelenti, hogy Vona vagy nem tudja, vagy csúsztat arról, mit jelent az antiszemitizmus kifejezés.

Az ugyanis nemcsak azt jelenti, hogy egy náci típusú fajelmélet alapján mindenkit nemkívánatosnak tekintenek, akiket „vérségi alapon” zsidónak tartanak (bár a csak egy zsidó nagyszülővel rendelkező személyeket még a nácik sem üldözték). Az antiszemiták valószínűleg többsége nem fajelméletekben gondolkodik, hanem a zsidó kultúrát, közösséget gyűlöli. Jakab Péter pedig nyilvánvalóvá tette, hogy ezekkel ő egyáltalán nem azonosul: csupán számon tartja, hogy van egy zsidó nagyszülője.

Azonban így is kilógott a lóláb: Vona ugyanis a Jakab Péterről szóló interjúban azért még megnyugtatta a híveit, hogy ő még mindig lemondana, ha kiderülne, hogy zsidó származású. Vagyis ezzel az akcióval még azt sem sikerült „bizonyítani”, hogy a fajelmélettől sikerült továbblépni.

A pártelnök ezután arról is beszélt, hogy Jakab Péter indítása elősegítheti, hogy javuljon a Jobbik és a zsidó közösség közötti viszony. A párt egyéb döntései azonban nem éppen ebbe az irányba mutattak. Ha már a jelölteknél tartunk: az önkormányzati választásokon a párt olyan személyeket jelölt képviselői pozíciókba, mint a napokban holokauszttagadás miatt elítélt Ágoston Tibor, a párt debreceni országgyűlési képviselőjelöltje és alapszervezeti elnöke.

Ágoston 2014 januárjában egy, elvileg a doni katasztrófáról szóló megemlékezésen szólalt fel, ahol hamar a holokausztra terelte a szót, mármint arra, hogy ez nem történt meg. „Szándékosan elszólva magát” a „holokamu” szót használta, emiatt az ügyészség eljárást indított ellene. A Jobbikban viszont semmiféle következménye nem lett az esetnek, a párt egy semmitmondó jelentéssel lezárta az ügyet, és továbbra is teljes mellszélességgel támogatta a jelöltet. Pedig Ágoston Tibornak nem ez volt az egyetlen ilyen jellegű megnyilvánulása, Facebook-oldalán az eset előtt és után is egymás után osztotta meg a holokauszttagadó anyagokat. A párt továbbra is támogatta az előző cikkben említett Dobi Zoltánt is, aki ellen a választások időszakában szintén holokauszttagadás miatt folyt eljárás.

A választások idején kiderült, hogy ez szinte általános tendencia jobbikos jelöltek között. A párt körmendi jelöltje, Takó Péter Facebook-oldalán „Support your local SchutzStaffel” (vagyis: „támogassák a helyi SS-t”, a náci párt katonai alakulatát) feliratú pólóban jelent meg. Hajnády Kristóf Endre, a párt füzesabonyi országgyűlési képviselőjelöltje (aki Facebook-oldalán náci háborús bűnösöket nevezett meg a példaképei között) olyan fotót tett közzé, ahol az auschwitz-birkenaui haláltábor előtt a győzelem jelét mutatja.

A tavaszi környékén – talán a központi „cukiságkampány” kompenzálására – a Jobbik helyi vezetői, jelöltjei egymás után tették közzé az uszító tartalmakat. Egy alapszervezeti elnök, Merényi Imre László februárban azt írta, hogy „a zsidó csak zsidó de nem ember”, bemutatkozásában pedig egy Szálasi-idézetet helyezett el.

Ángyán Tamás, a Zala megyei képviselőtestület jobbikos tagja a következő idézetet tette közzé: „A továbbiakban egy zsidó sem maradhat itt – mindegy milyen indoklással – írásos engedély nélkül. Nem ismerek más kellemetlen kártevőt az államon belül, mint ezt a fajt, amely csalásával, uzsorájával és pénzkölcsönzésével elszegényíti az embereket és semmitől sem riad vissza, amit egy tisztességes ember tesz. Következésképpen amennyire csak lehet, meg kell szabadulni tőlük.”

Oldalakon keresztül lehetne sorolni a helyi politikusok hasonló megnyilvánulásait, amelyek a központi, visszafogott kampány háttérzaját szolgáltatták. Ilyen kommunikáció mellett meglehetős képmutatás Vona Gábor részéről, hogy Jakab Péter kapcsán arról beszélni, hogy javítani próbál a pár és a zsidóság kapcsolatán.

A választások környékén derült ki az is, hogy a Jobbik egészen közeli kapcsolatot alakított ki olyan szervezetekkel, mint a Betyársereg. A hivatalosan nem létező szervezetet Tyirityán Zsolt nevű, magát vállaltan nemzetiszocialistának és rasszistának valló börtönviselt férfi alapította. Tyirityán, aki a ’90-es években közösség tagja elleni erőszak miatt ült, azzal vált országosan ismertté, amikor egy előadáson azt kérdezte a közönségtől, „bennük lesz-e annyi, hogy lemerjenek lőni egy rohadt, tetves zsidót?”

A Jobbikkal ellentétben a Betyársereg sosem tagadta, hogy tagjaik neonáci nézeteket vallanak. Tyirityán Zsolt rendszeres fellépője a külföldi újnácik által szervezett Becsület Napjának, és a magyarországi hungaristák október 23-i megemlékezéseinek. Utóbbin 2012-ben, a zsidóságról beszélve azt mondta, „Nekem az lenne egy hatalmas nagy erkölcsi felmentés, ha végre lenne egy olyan kormányunk, ami ezt a fajtát (…) újra marhavagonokba raknák és elvinnék jó messzire.”

A Betyársereggel a Jobbik még a 2010-es választások előtt hivatalosan is stratégiai szövetséget kötött. Nemsokára azonban arról szóló hírek jelentek meg, hogy a két szervezet szakított, miután Tyirityán megütötte a Jobbik alelnökét, Novák Elődöt. A 2014-es választások idejére azonban láthatóan sikerült elsimítani a konfliktust, és a két szervezet közötti együttműködés aktívabb, mint valaha: tavasszal közös kép jelent meg Vona Gáborról és a Betyársereg tagjairól, a választási kampány idején pedig Tyirityánék számos kampányrendezvényét biztosították – úgymond „bajtársi felkérésre”.

Ezek közül a rendezvények közül említést érdemel a Jobbik Esztergomban tartott kampánynyitója. Nem kis felháborodást okozott, hogy a rendezvényt a város egykori zsinagógájában tartották. A rendezvényen előtt ellentüntetők jelentek meg, akik ízléstelennek tartották a helyszínválasztást. Rájuk utalva Pörzse Sándor, a rendezvényt felkonferáló képviselő azt mondta, egyszer végre „lerendezhetnék” a konfliktust „rendőri biztosítás nélkül, mint nagyapáink idejében. Akkor nem is volt ekkora a szájuk.” Mindezt egy volt zsinagóga épületében, amelyet egy „seregbe” tömörülő, neonácikból álló csoport zár le – ennél egyértelműbb talán nem is lehetne az üzenet.