Veszélyben vannak a kínai zsidók
Senki sem érti, miért tart a hatalmas ország kormánya pár száz hagyományait felvállaló embertől.
Xi Jinping kínai államelnök hadjáratot hirdetett a nem engedélyezett vallások és a káros külföldi hatást propagáló szervezetek ellen. Eddig buddhista kolostorok és keresztény templomok estek a tisztogatás áldozatául, de a kommunista hatalom keze utolérte az apró kaifengi zsidó közösséget is.
A Sárga-folyó mellett fekvő városban több mint ezer évvel ezelőtt telepedtek le zsidó kereskedők. Késői leszármazottaik az utóbbi időben igyekeznek feltámasztani őseik hagyományait, együtt tanulnak, imádkoznak és szeretnék újjáépíteni lerombolt zsinagógájukat. Néhányuk Izraelbe vándorolt, betért és vallásos zsidó életet kezdett élni. A kormány eddig tolerálta a közösség jelenlétét, mivel működésétől turisztikai és egyéb gazdasági előnyöket remélt. Tavaly óta azonban a többi vallási kisebbséget sújtó szigor a zsidókat is utolérte. Úgy tűnik, a Kommunista Párt még egy ilyen kis létszámú, spiritualitást kereső csoporttól is félti hatalmát. Betiltották a közösséget segítő szervezetek működését, nem engedélyezik a közösségi összejöveteleket a zsidó ünnepeken, és eltávolíttattak minden olyan szimbólumot, mely a város zsidó múltjára utalt.
“Nagyon komolyan veszik a törvényeket mostanában” – mondta Guo Yan, 35 éves idegenvezető, aki saját otthonában rendezett be múzeumot Kaifeng zsidó emlékeiről. “Kína nagyon érzékenyen figyeli a külföldi szervezetek tevékenységét és befolyását” – tette hozzá.
A 4.5 milliós Kaifengben összesen ezer ember rendelkezik zsidó gyökerekkel, s közülük egy-kétszázan vesznek részt a közösség életében. A kormány tagjain kívül senki sem tudja, hogy miért tartják a zsidó újjáéledést veszélyesnek az államhatalomra. A korlátozó rendelkezések akkor váltak erősebbekké, amikor Xi elnök meghirdette a vallási csoportok és a külföldi szervezetek szigorúbb kontrollját. Kína mindössze öt vallás létjogosultságát ismeri el, s ezek között nem szerepel a judaizmus.
“Xi számára a vallás kiemelt fontosságot kapott, és ha ő mond valamit, annak mindig következménye van. Nem értenek minket, azt gondolják, hogy felhasználnak minket” – nyilatkozta egy névtelenséget kérő üzletember, a zsidó közösség egyik támogatója. A kaifengi zsidók nem hiszik, hogy antiszemitizmus lenne az őket sújtó rendelkezések mögött. Sanghajban és Harbinban például nagyszabású kiállításokkal emlékeztek meg a második világháború alatt Kínában menedékre találó zsidókról. “Itt a vallásoktól való általános félelemről van szó, nem kifejezetten a zsidókról” – tette hozzá.
Az első zsidók feltehetően Perzsiából érkeztek a térségbe, amikor Kaifeng az északi Szong-dinasztia virágzó fővárosa volt. A XI. században zsinagógát is építettek és viszonylag háborítatlanul élték túl a következő évszázadokat. Idővel azonban az asszimiláció miatt a közösség létszáma megfogyatkozott, és a zsinagóga az enyészeté lett. A késői leszármazottak érdeklődése a kilencvenes években kezdett őseik hagyománya felé fordulni. Két szervezet, a Sino-Judaic Institute és az elveszett zsidó csoportokkal foglalkozó Shavei Israel kezdte meg működését a városban, részben az egyre aktívabbá váló keresztény misszionáriusok tevékenysége miatt.
A hatóságok eleinte ambivalensen álltak a közösség újjáéledéséhez. Azt remélték, a megújuló zsidó jelenlét segítheti az elmaradott régió gazdaság fejlődését, de egyben gyanakvással is figyelték a számukra ismeretlen vallást és a hozzá kötődő külföldi szervezeteket.
“Mindig akkor jönnek a tiltások, amikor a kínai zsidók híre kezd elterjedni. ’Mi békén hagyunk titeket, de ne beszéljetek róla senkinek’ – ez a hozzáállás” – magyarázta Moshe Yehuda Benstein, a kaifengi zsidók ausztráliai kutatója.
A mostani rendelkezések szigorúbbak a korábbiaknál. A helyiek azt találgatják, vajon mi váltotta ezt ki. Talán egy amerikai újság beszámolója a tavalyi közösségi széderről, amelyen egy kormányhivatalnok is részt vett, vagy egy kaifengi nő esete, aki vallási okokra hivatkozva kért menedékjogot az Egyesült Államokban? A választ senki sem tudja, mindenesetre a Shavei Israel szervezet irodáját bezáratták, a Sino-Judaic Institute pedig maga vonult ki, miután munkatársukat a rendőrség zaklatta. A régi zsidónegyedben minden feliratot és jelzést eltávolítottak, amely az egykori zsidó jelenlétre utalt. A közösség tagjai jelenleg magánlakásokban tartanak összejöveteleket. Egyelőre nem zavarták meg őket, de többen úgy érzik, a rendőrség megfigyelés alatt tartja tevékenységüket.
Michael Freund rabbi, a Shavei Israel vezetője elmondta, hogy az izraeli törvények szerint a kaifengi közösség legtöbb tagját nem tekintik zsidónak, mert nehéz bizonyítani származásukat. Ezzel együtt Izraelnek tennie kellene valamit az érdekükben, véli a rabbi. Efrát Perri, a pekingi izraeli nagykövetség szóvivője elmondta, hogy csak a közelmúltban tájékoztatták őket a Kaifengben kialakult helyzetről, és vizsgálják, hogy milyen lépéseket tehetnének.
A kaifengi zsidók ismét túlélési üzemmódra kapcsoltak. A kormány korlátozza hitéletüket, a világ zsidósága általában nem tekinti őket zsidóknak. A közösség tagjai azonban nem adják fel. “A zsidóság lényege a kitartás” – mondja egyikük.
Forrás: NY Times
zsido.com
