Új kihívásokat hozott a digitális kor az antiszemitizmus elleni küzdelemben
Az antiszemitizmus régi formái mellett új trendek is terjednek a digitális korban, amelyek további kihívásokat jelentenek – mondta az Európai Bizottság antiszemitizmus elleni küzdelemmel és a zsidó élet támogatásával foglalkozó koordinátora. A holokauszt-oktatásról szóló brüsszeli konferencián Szalai Kálmán, a Tett és Védelem Alapítvány főtitkára is részt vett.
A június 28-án tartott tanácskozáson Katharina von Schnurbein szerint a digitális korban az antiszemitizmus elleni küzdelem két jelentős kihívását a közösségi média és a mesterséges intelligencia jelentik, előbbi ugyanis számos platformot biztosít a zsidógyűlölet és az Izrael-ellenes érzelmek számára. A koordinátor a mesterséges intelligencia szabályozásának fontosságára, a holokauszttagadásra és -torzításra hívta fel a figyelmet, amelyet Oroszország terjeszt a holokauszt bagatellizálásával.
„Az antiszemitizmus a 21. század eleje óta virulens, és nemcsak a zsidó közösségre, hanem a demokráciára is hatással van”
– jelentette ki von Schnurbein.
Az Izrael-ellenesség és az antiszemitizmus közötti kapcsolatról kijelentette, hogy az Izraellel szembeni kritika, amennyiben nem tartalmaz antiszemita felhangokat, nem tekinthető antiszemitizmusnak. Egy európai zsidók tízezrei körében végzett európai szintű felmérés azonban kimutatta, hogy az antiszemitizmus legártalmasabb formája a holokauszthoz kapcsolódik azáltal, hogy Izrael palesztinokkal szembeni bánásmódját online összehasonlítja azzal, ahogyan a nácik bántak a zsidókkal.
Von Schnurbein megjegyezte, hogy az antiszemitizmus növekedése az uniós tagállamok körében nagyobb tudatosságot teremtett azzal kapcsolatban, hogy az antiszemitizmus milyen negatív hatással lehet az emberi jogokra és a demokráciára. Ennek eredményeként több mint ezer szervezet támogatta vagy fogadta el a
Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség (IHRA) antiszemitizmusra vonatkozó munkadefinícióját.
„A holokausztért és a zsidóüldözésért való felelősségről és a holokauszt emlékének megőrzéséről szóló, főként másodlagos antiszemitizmust kifejező állításokkal való egyetértés nemcsak az antiszemita attitűdöket jelezheti, hanem azt is, hogy a válaszadó melyik tábor oldalán áll a történelmi emlékezetről folyó vitákban”
– mondta Szalai Kálmán.
A TEV főtitkára szerint sokan nem azért tagadják a zsidóüldözés miatti felelősségvállalást és nem azért vádolják a zsidókat a holokauszt emlékével való visszaéléssel, mert antiszemiták, hanem mert az sérti a nemzeti büszkeségüket. Ez korlátozza őket a nemzeti identitásuk büszke kifejezésében.
