Többezren tiltakoztak Németországban a kristályéjszaka évfordulóján tartott neonáci felvonulás ellen
Mintegy 15 ezer ember vonult az utcára Bielefedben, hogy a kristályéjszaka évfordulóján felvonuló szélsőjobboldali csoportok ellen tiltakozzanak. A Die Rechte (A Jobboldal) szervezte megmozduláson közel 250-en vettek részt, akik a holokauszttagadásért börtönbüntetését töltő 91 éves Ursula Haverbeck szabadon bocsátását követelték.
Az ellentüntetést A Jobboldal elleni szövetség szervezte, a demonstráció mottója „A fasizmus nem vélemény, hanem bűncselekmény!” volt. A tüntetők a hatóságokat is élesen kritizálták, amiért engedélyezték a szélsőjobboldali felvonulást. A tüntetők élőláncot vontak a Bielefeld-i zsinagóga köré, mialatt a neonáci demonstrálók átvonultak a városon.
Andrew Kuper, az észak-rajna–vesztfáliai parlament elnöke úgy nyilatkozott: az ellentüntetők megértették, hogy november 9. az a nap, amikor az „egész nemzet megdöbbenéssel és megszégyenülten emlékezik a náci bűncselekményekre.” Ezért állunk ki a zsidó honfitársaink mellett, és nem azoknak az oldalán, akik talán úgy gondolják, hogy a náci bűnök csupán „madárpiszok” jelentőségűek, vagy teljesen tagadják a holokausztot – utalt Kuper az Alternatíva Németországért (AfD) jobboldali ellenzéki párt társelnökének tavalyi nyilatkozatára. Alexander Gauland, a Bundestag képviselője 2018 júniusában azt mondta, hogy a Harmadik Birodalom tizenkét esztendeje nincs rendben, de az ezeréves német történelem egészéhez képest csupán légypiszok.
A felvonulásra a két halálos áldozatot követelő Halle-i zsinagógai lövöldözést követően került sor, miközben egész Németországban a zsidóellenes pogromokra és a berlini fel leomlásának 30. évfordulójára emlékeznek.
A kristályéjszaka valójában egy Franciaországban szolgáló német diplomata meggyilkolása miatt megtorlásként elrendelt, központilag megtervezett, országos zsidóellenes erőszakhullám volt 1938 novemberében. A zsidók kiiktatása a német közéletből 1938 első tíz hónapjában főként jogi eszközökkel már megtörtént, a párizsi incidens azonban lehetőséget nyújtott az erőszakos fellépésre. Egy mindössze 17 éves, szülei Németországból való kitoloncolása ellen tiltakozó zsidó fiú, Herschel Grünspan megölte a párizsi német követség titkárát.
A történtekre válaszul Adolf Hitler, Joseph Goebbels náci propaganda miniszter és Reinhard Heydrich, az SS vezetőhelyettese parancsot adtak a megtorlásra. A nemzetiszocialisták ezen az éjszakán mintegy 1400 zsinagógát raboltak ki és romboltak le, valamint romba döntöttek és felgyújtottak közel 8000 zsidó üzletet is. Szinte egyetlen üzlet kirakata sem úszta meg üvegbetörés nélkül a szörnyű pusztítást.
A kristályéjszaka elnevezését a betört kirakatokból származó szilánkokról kapta. További zsidó házak és lakások százait fosztották ki és rongálták meg Ausztriában és Németországban. Közel száz zsidót lincseltek meg, más adatok szerint az éjszakai erőszak következtében több, mint 1000 zsidó vesztette életét szerte az országban. Harmincezer körülire tehető azoknak a száma, akiket ekkor hurcoltak különböző koncentrációs táborokba. A megalázott zsidókat ezen felül még egy 1 milliárd márkás kollektív büntetéssel is sújtották, amelyet a megrongálódott épületek miatt további 6 millió márka biztosítási díjjal egészítettek ki. A kristályéjszakát követően 115 ezer zsidó hagyta el a Németországot.
