Szervezett iszlamisták szították az antiszemita gyűlöletet Németországban
Két antiszemitizmust kutató német intézet, a RIAS és az IIBSA dokumentálta és kielemezte a májusi Izrael-ellenes és antiszemita tüntetéseket, atrocitásokat.
Az eredmények ijesztőek, és azt bizonyítják, hogy a zsidók és a zsidó állam iránti gyűlölet különösen erős az iszlamista spektrumban, de messze túl is mutat azon – írja a Mena Watch antiszemitizmust dokumentáló osztrák think tank.
A TEV is beszámolt róla, hogy a Hamász és Izrael májusi fegyveres konfliktusának idején példátlan Izrael-ellenes és antiszemita hullám söpört végig Európán, zsinagógákat támadtak meg, izraeli zászlókat égettek, zsidó polgárokat fenyegettek meg. Németországban durvult el leginkább a helyzet, az egyik német zsidó portál egyenesen „pogromhangulatról” írt.
Két antiszemitizmust kutató és elemző német intézet, a RIAS és az IIBSA most kiértékelte a május 9-e és 24-e közti eseményeket (a teljes jelentés itt olvasható el német nyelven). Összesen 261 incidenst regisztráltak, ebből 10 fizikai támadás, 18 fenyegetés, 204 inzultáló magatartás, tehát antiszemita sértegetések és szidalmazások, 7 online hírlevelekben történő inzultálás és 22 szándékosan okozott anyagi kár.
Az antiszemitizmust a legkülönbözőbb politikai-ideológiai irányzatok szereplői ültették át szavakba és tettekbe, „többek között a baloldali-antiimperialista spektrumtől a politikai centrumon át a nacionalista, neonáci és iszlamista táborig” – állapítja meg a jelentés. Az antiszemita gyűlölet terjesztéséhez, az erőszakra való felbujtáshoz nemzetközi terrorszervezetek (Hamász, a Muzulmán Testvériség, PFLP, a török Szürke Farkasok) szimpatizánsai is jelentősen hozzájárultak.
Ezek a csoportok már Izrael és a Hamász fegyveres konfliktusa előtt szították a gyűlölet légkörét, különösen a Hamász és a Muszlim Testvériség hálózatai összpontosítottak Jeruzsálemre és az Al-Aksza mecset kérdésére, hogy iszlamista-vallási bélyeget nyomjanak a konfliktusra. Ők voltak azok is, akik összekötötték az arab és a török iszlamistákat. Neonáci és progresszív, feminista szervezetek azonban ugyanúgy résztvettek a gyűlöletkeltésben.
A RIAS és az IIBSA kutatásai zerint a szinte mindig Izraellel kapcsolatos antiszemitizmus mellett a 261 antiszemita incidensből 74-ben szerepet játszott a holokauszt utáni antiszemitizmus is. A jelentés szerint 32 tüntetésen Izrael állam politikáját a holokauszthoz hasonlították, vagy elutasították a soá emlékét.
A tavaszi antiszemita akciókban tehát főként iszlamista erők vettek részt, de a zsidók és a zsidó állam elleni gyűlöletkeltés nemcsak rájuk jellemző – állapítja meg a jelentés. Az antiszemitizmus, különösen annak Izraellel kapcsolatos változata, egyesíti az egymással egyébként néha szemben álló politikai táborokat. Németországban az Izrael elleni mozgósítási képesség továbbra is veszélyesen magas. És valahányszor a zsidó állam visszavág ellenségeinek, az antiszemita gyűlölet növekszik.
