Szekszárdi rendőrség: a fordított horogkereszt több kultúrában pozitív jelkép
Ezzel indokolta a hatóság, miért nem tekinti bűncselekménynek a zsidó temető melletti táblára felrajzolt (fordított) náci szimbólumot.
A Tett és Védelem Alapítványhoz (TEV) idén májusban bejelentés érkezett, amely szerint a Szedres községben található zsidó temető angol nyelvű értesítő táblájára ismeretlen személy horogkeresztet karcolt. A bejelentő fényképet is küldött az ábráról.
Az önkényuralmi jelkép használata miatt a TEV még május hónapban a szekszárdi rendőrkapitánysághoz fordult. A feljelentésben a jogvédő szervezet emlékeztetett arra, hogy a Btk. 335. § alapján aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vöröscsillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet a köznyugalom megzavarására alkalmas – különösen az önkényuralmi rendszerek áldozatainak emberi méltóságát vagy kegyeleti jogát sértő – módon közszemlére tesz, akkor bűncselekményt követ el.
A TEV levele arra is kitért, hogy a szóban forgó esetben az elkövetés helye (zsidó temető) alapján az is megállapítható, hogy az önkényuralmi rendszerek áldozatainak kegyeleti jogát sértő módon valósult meg a bűncselekmény.
A szekszárdi rendőrkapitányság nyomozást indított a feljelentés nyomán, majd augusztus 6-án keltezett határozatában az eljárást megszüntette.
Az indoklás még a Tett és Védelem Alapítvány sokat látott szakértőit is meglepte.
A rendőrségi határozat szerint a táblára „elhelyezett jelkép több ponton eltér a horogkeresztként ismert önkényuralmi jelképtől. A legjelentősebb eltérés az, hogy a horogkereszt az óramutató járása szerint áll, az ügy tárgyává tett jelkép azonban ellentétes az óramutató járásával.”
Tehát, ha egy zsidó temető táblájára fordítva rajzolták fel a horogkeresztet, akkor az minden bizonnyal más szimbólum akart lenni. A hatóság alaposságát bizonyítja, hogy az ábra megfejtése érdekében összehasonlító kultúrtörténeti elemzést végeztek.
„A jelképpel kapcsolatban kutatást hajtottunk végre, mely során azt lehet megállapítani, hogy több kultúrában, vallásban használatos az elhelyezett jelkép, mely során az esetek jelentős részében a jelkép pozitív jelentéssel bír.” – áll a hivatalos tájékoztató levélben.
Mivel a Tett és Védelem Alapítvány jogászai nem lettek meggyőződve arról, hogy egy magyarországi kistelepülés zsidó temetőjének táblájára 2018-ban az Indus menti Mohendzso Daro kultúra (i. e. 2500-1500) szimbólumát véste fel az ismeretlen vallástörténész, ezért panasszal éltek a rendőrségi határozat ellen.
