Nemzetközi standardok, objektív felmérés

Bodnár Dániel, az antiszemitizmus-felmérést megrendelő Tett és Védelem Alapítvány (TEV) vezetője nyilatkozott a Szombatnak.

Úgy vélte, az indulatoktól átfűtött erősen polarizált közegben folyamatosan szükség van a nemzetközi standardokon alapuló, objektíven elemezhető adatsorokra, amelyek a problémamegoldásra koncentráló eszmecsere kiindulópontjai és a jövőbeni adatokkal való összevetés alapjai lehetnek. Az antiszemitizmusról ugyanis rengeteg szó esik, nagy a félelem, de a fogalom pontos jelentése, tartalma és kiterjedése beszélőtől és beszédhelyzettől függően elasztikusan változik. A közelmúltban készült, online alapú felmérést, mely az európai országokban élő zsidók antiszemitizmussal kapcsolatos tapasztalatait és érzéseit próbálta megragadni – ellentétben a most publikálásra kerülő felméréssel, mely a társadalomban tapasztalható antiszemita érzületeket kívánta mérni – Bodnár Dániel nem tekinti önmagában elégséges kiindulópontnak. Helyesnek tartaná, ha ezt a mostani, 1200 fős mintán alapuló adatfelvételt, ami jól mérhető adatokat produkál, évente kétszer megismételnék.

Zajlik emellett a zsidóság gondolkodásáról, hangulatáról, attitűdjeiről szóló átfogó kutatás is: az adatfelvétel februárban kezdődik és az eredményeket májusban tervezik közölni. Ezt is Kovács András koordinálja, aki végzett már egy hasonló felmérést. Az adatfelvétel mindkét esetben Hann Endre és a Median szakmai csoport vezetésével történik.

A TEV munkájának harmadik része az a monitoring rendszer, amellyel az antiszemita incidenseket, a médiában előforduló zsidóellenes megnyilvánulásokat igyekeznek számba venni. Kétségkívül ide tartoznak – erősítette meg a Szombat kérdésére – a Kossuth rádióban és az M1 televízióban karácsony táján elhangzott, durva zsidóellenes megnyilvánulások.

A mostani kutatás tapasztalatait a TEV vezetője úgy foglalta össze, hogy miközben az antiszemitizmus – amúgy is aggasztóan magas – mértéke lényegében nem változott a korábbi felmérések (2006, 2011) adataihoz képest, a zsidó közösség közérzete romlott, a fenyegetettség szubjektív érzete nőtt.

Ennek oka a közbeszéd minőségének romlása.

A cikk folytatásáért kattintson ide!

Forrás: szombat.org