Nem viselheti Hóman Bálint nevét sem bejegyzett alapítvány, sem közterület Magyarországon!

A hatályos törvények miatt Magyarországon nem viselheti olyasvalaki nevét sem alapítvány, sem közterület, aki maga is tevőlegesen részt vett a XX. század egymást követő önkényuralmi rendszereinek működtetésében, kiépítésében vagy fenntartásában. Ennek ellenére ma bejegyzett alapítvány is bünetlenül használhatja a Hóman Bálint elnevezést, ahogy egy váci közterület is minden további nékül megtarthatta a nyilas parlamentben való részvételéről ismert politikus nevét. Ezért a Tett és Védelem Alapítvány az ügyészséghez és a kormányhivatalhoz fordul a törvénysértő helyzet megváltoztatása érdekében.

Amint arra az elmúlt időszak parázs közéleti vitái is rávilágítottak, Hóman Bálint tudományos munkássága mellett részt vett a zsidótörvények előkészítésében és megszavazásában, mi több, parlamenti képviselő maradt Magyarország 1944. márciusi megszállása és az októberi nyilas hatalomátvétel után is. 1944 végén Szálasival együtt a Dunántúlra, majd német területre menekült. Könnyen belátható, hogy a zsidótörvények elfogadása szerepet játszott a nyilas rendszer kiépítésében, parlamenti képviselőként pedig Hóman vezető szerepet töltött be a nyilasuralom fenntartásában.

Márpedig a 2012. évi CLXVII. törvénnyel módosított 2011. évi CLXXXI. törvény kimondja, hogy alapítvány elnevezésében nem szerepelhet olyan személy neve, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában vezető szerepet töltött be. A törvény rendelkezése alapján egyértelmű, hogy semmilyen alapítvány (vagy más civil szervezet, de cég sem) viselheti ma Magyarországon Hóman Bálint nevét. A törvény határidőt is szab, a névváltoztatásra kiszabott türelmi idő pedig egészen pontosan 2014. január 1-én járt le.

A Hóman Bálint Alapítvány – ahogy azt az ambiciózus közéleti szerepvállalása is bizonyítja – mindezek ellenére a mai napig működhet, ezért a Tett és Védelem Alapítvány az alapítványok törvényességi felügyeletét gyakorló ügyészséghez fordul annak érdekében, hogy a törvénysértő állapot megszűnjön. A Hóman Bálint Alapítvány kezdeményezte az antiszemita politikusnak a székesfehérvári, nemzetközi botrányt kavart szoborállítást.

Ugyanezen törvénnyel módosított Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény szerint közterület sem viselheti olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett. A fentiek értelmében nem férhet kétség ahhoz, hogy a váci Hóman Bálint út elnevezése is törvénysértő. Bár a váci önkormányzatnak lett volna ideje a jogsértő állapot megszüntetésére, az út azonban továbbra is Hóman nevét viseli. Ezért a Tett és Védelem Alapítvány az önkormányzat törvényességi felügyeletét gyakorló Pest Megyei Kormányhivatalhoz fordul a törvénysértő állapot megszüntetése érdekében.