Nem is antiszemita a hamburgi zsidóellenes támadó?

Megdöbbentette a németországi zsidó hitközségeket, hogy az ügyészség szerint nem beszámítható a tavaly októberi, hamburgi zsinagóga előtti támadás elkövetője. A hatóságok nem is antiszemita cselekményként kezelik a történteket.

 

2020 októberében egy 26 éves zsidó diák be akart lépni Hamburg Eimsbüttel városrészének zsinagógájába, amikor egy 29 éves férfi katonai terepruhában erősen arcul vágta egy gyalogsági ásóval. A tettest a zsidó közösség biztonsági szolgálata leteperte, a rendőrség pedig őrizetbe vette. Az áldozatot súlyos fejsérülésekkel azonnal kórházba szállították, állapota kielégítő.

A hamburgi államügyészség azonban vizsgálatai végeztével, január elején kijelentette, hogy a támadásnak „nincs politikai háttere”, dacára annak, hogy a támadás egy kipát viselő, tehát zsidóként felismerhető férfit ért, egy zsinagóga előtt, ráadásul az elkövetőnél egy horogkeresztes cédulát találtak a zsebében. A vizsgálat kiderítette, hogy a korábban a Bundeswehrnél szolgáló tettes, Grigorij K. pszichikailag beteg, ez váltotta ki tehát a tettet, nem az antiszemitizmus.

És bár a támadás napokkal a hallei zsinagóga elleni támadás évfordulója előtt történt, már akkor valóban felmerült, hogy nem politikai indíttatású volt az akció, a kazah származású elkövető ugyanis rendkívül zavart benyomást keltett a rendőrök szerint, így bírói utasításra be is utalták egy pszichiátriai klinikára. Így viszont szinte kizárt, hogy gyilkossági kísérlettel és súlyos testi sértéssel vádolják meg, valószínűleg hosszabb távon is marad az intézetben.

Német lapjelentések szerint a zsidó közösségeket sokkolta a magyarázat. A hamburgi zsidó közösség elnöke, Philipp Stricharz szerint egyszerűen nem életszerű az a magyarázat, hogy ez nem antiszemita támadás volt. Mint elmondta, a tettes taxival vitette magát a zsinagógához, ahol kifejezetten egy kipát viselő embert támadott meg. „El kell ismerni, hogy közösségként fenyegetve vagyunk” – jelentette ki, hozzátéve, hogyan lehetne megakadályozni a jövőben az antiszemita tetteket, ha még csak nem is így nevezzük őket?

A Németországi Ortodox Rabbikonferencia (ORD) a támadás után közölte, az „újabb sokkot jelent a németországi zsidó közösség számára.” Avichai Apel, az ORD vezetője szerint pedig „elviselhetetlen megélni azt, hogy a zsidókkal szembeni gyűlölet és erőszak állandóan jelen van a német utcákon, ráadásul éppen a legnagyobb zsidó ünnepeken, és egy évvel a rettenetes hallei merénylet után.”

A támadó öltözéke, a terepruha is a 2019. október 9-én történt hallei esetet idézte. A hallei támadó egyértelműen szélsőjobboldali, holokauszttagadó személy volt, aki antiszemita indíttatásból próbált bejutni a zsinagógába, amelyben 70–80 hívő tartózkodott, a legfőbb zsidó vallási ünnep, a jóm-kipúr – az engesztelés napja – alkalmából. A keletnémet város zsinagógájának kapuján azonban nem tudott áthatolni, és az épület melletti temetőbe se jutott be, foglalta össze az MTI. A sikertelen támadás után az utcán hátulról lelőtt egy fiatal nőt, aki éppen arra járt, majd autójával egy közeli török büféhez hajtott, amelyben lelőtt egy férfit, és elmenekült.

A németországi antiszemitizmus ellen fellépő egyik civil szervezet vezetője, Daniel Sheffer úgy kommentálta az államügyészség döntését, hogy ha a zsidók elleni erőszak és gyűlölet betegség, akkor „miért mond csődöt az államügyészség, amikor ez ellen a betegség ellen harcolni kell?” A radikálisan jobboldali, de Izrael párti PI-News hírportál szerint a német zsidók egy része azt gyanítja, hogy másképp nyilatkozott volna az államügyészség, ha nem kazah muszlim, hanem tősgyökeres német származású tettesről lenne szó.