Mintha mise történt volna?
Bár Mindenszentekkor még lehetett misézni, s a zárás előtti utolsó pillanatokban a muszlimok is megünnepelhették a ,Mohamed próféta születése napját, azonban az újabb „karantén” a franciaországi egyházi közösségeket összességében nehéz helyzetbe hozta. Hatalmas vita és tiltakozás tört ki, különösen a katolikusok köreiben, hogy azt újabb korlátozások hozta tiltás nem sérti-e aránytalanul és igazságtalanul a vallás- és lelkiismereti szabadságot.
A vallási tevékenységek korlátozását érintő tiltakozásban a katolikusok a leginkább aktívak. Katolikus szervezetek (és magánszemélyek) az újabb tilalmakat tartalmazó rendelet ügyében az Államtanácshoz is fordultak, ám az jogszerűnek ítélte a szabályokat, mondván, a szöveg nem korlátozza törvénytelen módon a vallásszabadságot. November 15-én mindenesetre számos városban tiltakoztak katolikus közösségek az utcán, a misék engedélyezését követelve (a belügyminiszter a nem engedélyezett összejöveteleket, tiltakozásokat, utcai imákat pedig bírsággal fenyegette).
Ezen túlmenően egyesek úgy hiszik, illetve úgy értelmezik a szabályokat a közösségi médiában, hogy csak a keresztény templomokat zárták be, de a zsinagógák és a mecsetek bezzeg nyitva maradhattak. Egyik sem igaz: nem zárták be a templomokat, és ugyanazok a szabályok vonatkoznak minden felekezetre (hasonló pletykák és hamis állítások tavasszal is keringtek azzal kapcsolatban, hogy nem egyformán kezelik a felekezeteket).
Nem arról van szó, hogy egyáltalán nem lehet bemenni a templomokba. Maszkban be lehet menni, csakhogy ott sok ember előtt nem lehet rendezvényt, magyarul szertartást tartani. Ha pedig nagyon pontosak akarunk lenni: szertartás hívek nélkül tartható és online közvetíthető, a kormány erre bátorítja is az egyházakat. Van egy fontos kivétel is a rendeletben, mert gyásszertartást például lehet tartani maximum 30 fő, házasságot pedig maximum 6 fő jelenlétében (ment is arról vita, hogy van-e kettős mérce, mi a különbség a gyásszertartás és más szertartások között, mások pedig azt nem értik, hogy ha az iskolák nyitva vannak, akkor a templomokban miért nem lehet misézni).
A feszültséget csökkentendő, november 16-án az egyházi szereplőkkel tárgyalt a miniszterelnök és a belügyminiszter. A megbeszélésen abban állapodtak meg, hogy a szabályok maradnak, de már most elkezdenek dolgozni azon a protokollon, amely lehetővé teszi, teheti, hogy december elején újraindulhassanak a vallási események. A javaslatok a jövő héten várhatók a miniszterelnök asztalára.
Mivel közeledik az adventi időszak, a karácsony, vagy éppen a zsidó közösségek számára a hanuka, a lazítás kérdése egyre sürgetőbb lesz, így az egyházak minden bizonnyal örömmel nyugtázzák, hogy az új Covid-esetek száma csökkenni látszik a korábbi csúcsokhoz képest. Ha ugyanis nem sikerülne valamiféle, a szertartások újrakezdésével járó megoldást találni, akkor a járvány alapvető dolgokat kérdőjelezhetne meg, s vélhetően erőteljes társadalmi feszültségekhez vezethetne, ami sem az egyházaknak, sem a kormányzatnak nem érdeke. És nemcsak érzelmi problémákat vet fel a jelenlegi helyzet: a Központi Konzisztórium vezetője, Joël Mergui például adományokat vár az üres zsinagógákat látva, hiszen ha nincsenek szertartások, akkor az egyházak finanszírozása is csökken.
Soós Eszter Petronella írása
A szerző további írásai itt olvashatók |
Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő, politológus (ELTE ÁJK, 2009), francia nyelv és irodalom szakos bölcsész (ELTE, BTK, 2008). Egyetemi tanulmányai alatt eltöltött egy évet a párizsi Sciences Po-n, az Eötvös Collegium tagja volt, illetve nemzetközi kapcsolatokat hallgatott a Mathias Corvinus Collegiumban. 2019-ben szerzett doktori fokozatot (PhD) az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Politikatudományi Doktori Iskolájában. A Milton Friedman Egyetem adjunktusa, a 
