Budapest, 2013. január 10. – Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség és a Tett és Védelem Alapítvány csalódottan, de egyben tettre inspirálóan értesült, hogy a Gyöngyösi Márton elleni feljelentésüket a Nyomozó Ügyészség elutasította. Meggyőződésünk, hogy a vádhatóság ezúttal is a jogalkotó eredeti szándékától eltérően alkalmazta a közösség elleni gyűlöletre uszítást büntetni rendelő jogszabályt. Ezért közösségünk – a hazai és nemzetközi érdekképviseleti szervekkel, valamint jogi szakértőkkel egyeztetve – mindent meg fog tenni a gyűlöletkeltést szankcionáló jogi környezet tisztázásáért. Ez nem csak a zsidó közösség vagy a kisebbségek, hanem minden békés magyar hazára vágyó ember közös érdeke.

Mint ismeretes, Köves Slomó vezető rabbi és Bodnár Dániel alapítványi elnök azután fordult a Főügyészséghez, hogy Gyöngyösi Márton parlamenti felszólalásában a zsidók összeírására szólított fel, akik véleménye szerint nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek. Habár egyelőre csak a sajtóból értesültünk az elutasítás tényéről, sajtónyilatkozatában Keresztes Imre főügyész azt fejti ki, hogy „- a perbíróságok következetes jogértelmezési gyakorlatának lényege szerint – gyűlöletre uszítás csak akkor valósul meg, ha az elkövető a magatartásával olyan mértékben korbácsolja fel az érzelmeket, amely révén kialakul a közvetlen veszélye annak, hogy a felszított indulatok erőszakos cselekedetbe torkollanak. (…) Gyöngyösi Márton cselekménye tehát nem minősül gyűlöletre uszításnak, ezért utasították el a feljelentést”.

Meggyőződésünk, hogy ez az elutasítás további jele annak, hogy a jelenlegi magyar joggyakorlat nem képes választ adni az egyre hangosabbá váló gyűlöletkeltés és uszítás jelenségére. Abszurdnak tartjuk, hogy a bírói és ügyészi gyakorlat egyaránt a jogalkotó eredeti szándékából következő jogszabály szellemével szemben alkalmazza a törvényt.

Korábban hasonló érvelésű elutasításba ütköztünk, amikor Baráth Zsolt, a Jobbik országgyűlési képviselőjének a tiszaeszlári vérvádat felemlegető, a zsidó közösséggel szemben gyűlöltre uszító beszéde kapcsán tettünk feljelentést. A Központi Nyomozó Főügyészség 2012. szeptember 12-én ugyancsak hasonló hivatkozással szüntette meg a nyomozást, jelezve, hogy habár az említett beszéd „minden kétséget kizáróan alkalmas volt arra, hogy a magyar zsidóságot negatív színben tüntesse fel…. nem volt alkalmas arra, hogy az abban elhangzottak hatására a hallgatók, illetve az olvasók közül bárkiben erőszakos cselekménybe torkolló gyűlölet alakuljon ki…”. Mindezt azzal a meglepő és minden logikát nélkülöző kitétellel egészítette ki az ügyészség, hogy panaszemelésnek a határozattal szemben nincs helye, mert „a feljelentő nem élhet panasszal a feljelentés elutasítása miatt, ha a bűncselekménynek nem sértettje”. A panasztétel lehetőségének visszautasítása különösen aggályos: ha egy zsidó közösség és annak vezetői nem „sértettek” ebben az ügyben, akkor ki lehet sértettje egy ilyen bűncselekménynek?

Az elmúlt két évtized távlatában mindannyian érzékeljük, a közbeszéd minőségének drámai romlását. A nemzeti és vallási kisebbségek elleni gyűlöletkeltés szinte mindennapossá és elfogadottá vált a közbeszédben. A kirekesztő gyűlöleteszmék a kocsmai asztalokról és futball lelátókból a világhálóra és a szélsőjobboldali médiatermékekbe, onnan pedig a Parlamentbe kerültek. Az utóbbi időben pedig már a jobbközép média hasábjain megjelenő publicisztikákban is egyre nyíltabb kisebbség ellenes gyűlöletkeltés folyik. A Tisztelt Házban elhangzó szavaknak különleges súlyuk van, hiszen az ott elfogadott beszédmód általános értékhatárokat jelöl ki a társadalom egésze számára. Az ilyen típusú beszéd gyűlöletkeltő hatása megkérdőjelezhetetlen. Bebizonyosodott, hogy a „társadalom erkölcsi immunrendszerének önálló önvédelmi mechanizmusaira” való hivatkozás nem realitás, és a kialakult helyzetben a tiszta jogi helyzet és a jogkövető magatartás számonkérése egyben erkölcsi normakontrolként is kell, hogy szolgáljon.

Ezért az EMIH és a Tett és Védelem Alapítvány hazai és nemzetközi érdek-képviseleti szervekkel, valamint jogi szakértőkkel egyeztetve kezdeményezni fogja gyűlöletkeltést szankcionáló jogalkotási-jogalkalmazási környezet felülvizsgálatát.