Már megint napirenden a muszlim fejkendő

Az elmúlt napokban erőteljes vita tört ki Franciaországban azzal kapcsolatban, hogy meg kell-e engedni, hogy az iskolai kirándulásokon a kísérő szülők – praktikusan az édesanyák – fejkendőt viseljenek. Amikor idén Emmanuel Macron úgy döntött, napirendre veszi a migráció, a bevándorlás témáját, sokan meglepődtek. Pedig a francia elnök úgy hírlik, biztos benne, hogy a téma a 2022-es elnökválasztás egyik kulcskérdése lesz, s nem szeretné, hogy a politikai ellenfelek tematizálják a kérdést. A muszlim fejlendővel kapcsolatos legfrissebb vitát viszont most nem a kormányoldal, hanem a Nemzeti Tömörülés egyik regionális képviselője robbantotta ki. A kormányoldal megosztott – nem biztos, hogy konkrétan ez az a vita, amelyet Macron igazán szeretett volna…

A konkrét ügyet a Nemzeti Tömörülés (Rassemblement national – RN) egy képviselője kezdte Bourgogne-Franche-Comté regionális tanácsülésén, ahol egy diákokat kísérő nő jelent meg fejkendőben (voile). Julien Odoul a plenáris ülésen kérte (lásd a videót is), hogy az elnök utasítsa a látogatót a fejkendője levételére. Némi hangoskodás és vita után az RN képviselői távoztak az ülésteremből. A radikális párt képviselői közül valaki állítólag később a folyosón is „beszólt” a fejkendős nőnek.

Érdekesség, hogy Nicolas Bay, a Tömörülés EP-képviselője úgy vélekedett az esetről, hogy feleslegesen bántó és agresszív volt, jelezte, hogy a fejkendő viselése jelenleg megengedett ilyen esetekben, bár azt is hozzátete, hogy az RN szeretné a betiltatni a nyilvános fejkendő viselését. (Ez konzisztens a párt korábbi álláspontjával: Marine Le Pen 2012-ben a fejkendő és a kipa utcai viselését is tiltatni akarta, és a zsidókhoz külön fordulva azt mondta, hogy nem minden vallás okoz egyformán problémát, de kéri ezt a gesztust az egyenlőség nevében a zsidó polgártársaitól.)

A konkrét téma egyébként is ott parázslott a felszínhez közel, bár a nagypolitika, az országos politikai vita szintjét még nem érte el. A Szenátusi jobboldal a nyári oktatási törvényjavaslat keretében is el akart fogadtatni egy hasonló, szülői fejkendő-viselést tiltó szabályt. Azután egy szülői szervezet – egy plakáttal – már pár hete is kiprovokált egy vitát a fejkendős nők iskolai kirándulásos részvételéről. Akkor Jean-Michel Blanquer oktatási miniszter azt jelezte, hogy álláspontja szerint elkerülendő a jelenség, noha a törvény nem tiltja. A sajtó hosszan elemezte, hogy ki, mikor, milyen módon akarta, illetve nem akarta miniszteri szinten tiltani, engedni a fejkendő viselését az iskolai kirándulások alkalmával a szülőknek (2012-ben volt egy ilyen miniszteri körlevél, de 2013 óta nem alkalmazható egy államtanácsi döntés miatt, mely szerint a vallási semlegesség kötelezettsége nem vonatkozik a szülőkre).

A jobboldal képviselői a Szenátusban megint benyújtottak egy törvényjavaslatot, amely megtiltaná a kísérők fejkendőv-iselését (praktikusan azt, hogy látható vallási jelképeket viseljenek). Kérdés, hogy a korábbi jogértelmezés mintájára ez az új szabály is elbukná-e az alkotmányosság próbáját (a vallásgyakorlásnak a közrend és a közszolgáltatások védelme lehet korlátja; az alapvető kérdés itt tehát az, hogy a kísérő szülő a kísérés során közfeladatot lát-e el – a most benyújtott törvényjavaslat, amelynek at elfogadtatásával nem először próbálkozik a szenátusi jobboldal, gyakorlatilag a címében is ezzel érvel). Fontos megjegyezni, hogy a szülők természetesen semmilyen körülmények között nem végezhetnek térítő tevékenységet az iskolában, de ez a jelenlegi szabályozásból is következik.

Édouard Philippe miniszterelnök a héten jelezte, hogy nem támogatja az ez irányú törvénymódosítást. A társadalom kétharmada – egy szeptember végi, tehát nem tökéletesen friss felmérés szerint – ugyanakkor egyetértene a módosítással, miközben a kormányoldal finoman fogalmazva sem ért egyet a kérdésben. Beszédes epizód, hogy Jean-Michel Blanquer oktatási miniszter az En marche etikai bizottságához fordulna, miután egy képviselő azt nyilatkozta, hogy a miniszter álláspontját hangoztatja Julien Odoul (az eset rámutat, hogy mennyire megosztott a laikus állam értelmezésének kérdésében az elnöki párt, amely közismerten jobbról és balról is igyekezett politikusokat és választókat magához szívni).

A belső viták, ha nem rendeződnek, még sok kellemetlenséget okozhatnak Emmanuel Macron köztársasági elnöknek, akit igyekeznek bevonni a vitába. Az elnököt máris 90 ismert személyiség szólította fel, hogy vessen véget a muszlimok gyűlöletének és stigmatizálásának.

A témának nincs vége. A jobboldal egészen biztosan napirenden tartja majd, ha máshogy nem, parlamenti úton. A javaslatukról a jelenélegi tervek szerint október 29-én tárgyalhat a Szenátus.

Soós Eszter Petronella