Köves Slomó: Ezért az ügyért érdemes kiverni a biztosítékot
Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) egyik alapítóját, vezető rabbiját, valamint az óbudai zsinagóga rabbiját többek között arról is kérdeztük, hogy
- miről tárgyalt Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel;
- miért fontos Magyarország izraeli nagykövetségét Jeruzsálembe költöztetni;
- mi az oka annak, hogy Nyugat-Európából rendszeresen antiszemitizmussal vádolják Magyarországot;
- mi a gondja Lázár János Horthy Miklóst méltató megnyilvánulásával;
- milyen koncepciót dolgoztak ki a magyar és az izraeli szakemberek a Sorsok Házának;
- milyen üzenete van a Sorsok Házának a nem zsidó látogatók számára;
- miért állnak vitában a magyarországi zsidó szervezetek.
Elon Musk a minap nyilatkozta, hogy Soros György alapítványai kimondottan a nyugati civilizáció ellen hatnak. Egyetért az amerikai milliárdossal?
Nem biztos, hogy teljesen átlátom, mire gondolt Musk. Érintettségem a kérdésben legfeljebb annyi, hogy Izraelben sokan panaszkodnak arra, hogy a Soros György által finanszírozott alapítványok között akadnak olyanok, amelyek az izraeli szélsőbaloldalhoz köthetők. Ezek – az emberi jogokra hivatkozva – gyakran Izrael-ellenes propagandát folytatnak.
Az USA után Magyarország is Jeruzsálembe költöztetné nagykövetségét
Ha már Izraelt említette. Nemrég találkozott Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel. Mi volt az apropója a találkozónak?
A Chábád mozgalom és az izraeli, valamint a nemzetközi közélet kapcsolatainak áttekintése volt a középpontban, de a beszélgetés során szóba került Magyarország és a magyar zsidó közösség is. Így alkalom nyílt, hogy átnyújtsam a miniszterelnöknek a Sorsok Háza kiállítási koncepciótervét, de szóba került az izraeli magyar nagykövetség esetleges költözése is.
EGY IDEJE INFORMÁLIS MEGBESZÉLÉSEK TÉMÁJA, HOGY MAGYARORSZÁG LEHETNE AZ ELSŐ EU-S ORSZÁG, AMELY JERUZSÁLEMBE TENNÉ ÁT NAGYKÖVETSÉGÉT.
Megvitattuk, hogy egy ilyen fejlemény kapcsán milyen jószolgálati jellegű szerepet vállalhatna az EMIH és az Izrael sorsa iránt elkötelezett magyar zsidóság.
Lázár János miniszterre gondol, aki nemrég Horthy Miklóst méltatta?
Rá is gondoltam. Lázár János néhány hete azt mondta, hogy Horthy Miklós kivételes államférfi volt. Történészek körében nincs érdemi vita Horthy Miklós személyét és felelősségét illetően.
A két világháború közötti, antiszemitizmussal mélyen átitatott közélet, a numerus clausus, majd a zsidótörvények az ő nevével fémjelzett rendszerrel forrtak össze, és mivel a német megszállás után a posztján maradt, a magyar államigazgatással egyetemben bűnrészes volt közel 500 ezer magyar állampolgár haláltáborba deportálásában. Szerintem Lázár sem vitatná mindezt, de Horthy egyoldalú dicsőítése áttételesen legitimálhatja a kormányzó bűneit is.
Sorsok Háza: egy új koncepció került az asztalra
Valóban fontos szembenézni a történelmi hibákkal. Ezt a célt szolgálja a Sorsok Háza projekt is, amelyet 2013-ban még Schmidt Mária és Lázár János miniszter kezdett el. A vége az lett, hogy a múzeumnak otthont adó Józsefvárosi pályaudvar épületkomplexuma elkészült, de a projekt résztvevői összevesztek, és évekig nem történt semmi. 2018-ban a miniszterelnöktől kapott egy felkérést a Sorsok Háza folytatására. Hol tart most a projekt?
Amikor megismertem Schmidt Mária elképzelését 2018-ban, a koncepció gazdagítására és bővítésére tettem javaslatot. A vége az lett, hogy Schmidt Mária megszakította velem a kapcsolatot.
EZUTÁN AZ EMIH EGY HAZAI, IZRAELI ÉS AMERIKAI SZAKEMBEREKBŐL ÁLLÓ CSAPATOT ÁLLÍTOTT ÖSSZE, ÉS TELJESEN ÚJ KONCEPCIÓT TETT LE AZ ASZTALRA.
Az elmúlt években több mint százötven interjút készítettünk magyar holokauszttúlélőkkel Magyarországon, Izraelben, Franciaországban, az USA-ban, Svájcban és Olaszországban. Nagyon örülök, hogy ez az anyag elkészült, mert sajnos a nyilatkozó túlélők fele ma már nem él. Ezenkívül egy húszezer tételből álló, értékes gyűjteményt is összeállítottunk holokauszttal kapcsolatos tárgyi emlékekből. A napokban élesítettünk egy honlapot, amely bemutatja a már 2021-ben elkészült kiállítási koncepciót. A projekt eddig 4-500 millió forintba került az EMIH-nek, amihez a magyar kormány 200 millió forinttal járult hozzá.
Mikor nyílik meg a Sorsok Háza?
A tervek elkészültek, a többi a magyar kormány döntésén múlik.
Említette, hogy egy más megközelítést választottak a soá, illetve a holokauszt bemutatására. Milyen koncepció alapján valósulna meg a Sorsok Háza?
A koncepció öt fő pillérre épül, amelyek közül az első a történelmi kontextus. Úgy gondoltuk, hogy nem lehet a holokausztról csak önmagában beszélni, ezért a magyarországi zsidóság 19. századi emancipációjától kezdve napjainkig, a 2020-as évekig jelöltük ki a határokat. A másik pillér a személyes megszólítás, a harmadik pedig az érzelmi bevonódás, amelynek legfontosabb eszközeként személyes visszaemlékezések és történetek teszik átélhetővé az eseményeket a látogatók számára. A negyedik és talán legfontosabb pillér a zsidó nézőpont. A történet elbeszélésében fontos, hogy a zsidók ne kizárólag emberi méltóságuktól megfosztott tehetetlen áldozatok tömegeként jelenjenek meg.
De hiszen áldozatok voltak! Európában csaknem 6 millió, Magyarországon 450 ezer zsidó halt meg a koncentrációs táborokban.
Ez tény, de a holokauszt történetének bemutatásakor a sötétség barbár fenyegetése drámaibb hatású lesz, ha a sötétségnek kontrasztot adó emberi kiállás halvány fénye is megjelenik. Bár csekély számban, de voltak zsidók, akik igyekeztek aktív cselekvőként, akár fizikai, akár lelki értelemben ellenállni a sötétségnek, és volt néhány bátor, nem zsidó honfitársunk is, aki életeket mentett. Ráadásul sok látogató itt fog először találkozni a zsidósággal, nekik különösen fontos megmutatnunk, hogy a zsidóság nemcsak egy sorsközösség, hanem egy háromezer éves, csodálatos kultúra letéteményese is, amely ma is érvényes, fontos, univerzális értékeket adott az emberiségnek.
És mi az ötödik pillér?
Az erkölcsi üzenet. A fent említett ellenállás nem csak fizikai ellenállást jelent, azon értékekhez való ragaszkodást, amelyek az emberi méltóság megtartásához vagy akár a túléléshez segítették hozzá a szenvedőket. Ennek a szemléletmódnak kiváló példája pl. a Saul fia című film is, ahol a főhős egy végtelenül kiszolgáltatott helyzetben is próbálja a spiritualitáson keresztül megőrizni az emberi tartását. Azt hiszem, a koncepciónak ez a központi eleme.
Eltérő identitásmodellek és pengeváltás a zsidó szervezetek között
Kiéleződött a feszültség a magyarországi zsidó közösségek között. A neológiát képviselő Mazsihisz, az önök szervezete, az EMIH, valamint az ortodox irányzatot képviselői Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség (MAOIH) között vannak pengeváltások. Azzal vádolták meg az EMIH-et, hogy szőröstől-bőröstől lenyelte az ortodoxokat. Hol tart ez az ügy?
Pengeváltások voltak, vannak és lesznek, mert ez a zsidó élet velejárója, de nézzük egy kicsit távolabbról ezt a helyzetet! A magyar zsidó szervezeti politikának, hasonlóan más szervezetekhez, kell hogy legyen valamilyen alapvetése, háttérgondolata, ideológiája. A szocializmus évtizedeiben a zsidóság nyilvánosságban betöltött szerepét úgy határozták meg a pártközpontban, hogy az a holokausztra emlékezés és az antiszemitizmus elleni vészkiáltás köré épüljön. Ezt örökölte meg a rendszerváltáskor a Mazsihisz, és ennek egy ellenpólusaként jött létre az EMIH.
Akkor alapvetően a világnézeti különbségből adódnak a feszültségek önök között?
Két különböző identitásmodell van a háttérben. A Mazsihisz által képviselt modell lényege egy áldozati szerep, amelyet a történelem tragédiái és egy diktatórikus hatalom érdekei kényszerítettek a zsidóságra.
AZ EMIH SZERINT A SAJÁT ÉRTÉKEINKRE KELL ÖNAZONOSSÁGUNKAT ÉS KÖZÖSSÉGI IDENTITÁSUNKAT ÉPÍTENI.
A zsidóság számunkra nem a mártírságról, hanem sok ezer éves értékekről, hagyományról és szokásokról szól, amelyek jól használható sorvezetőt adnak egy tartalmas, boldog élethez.
És mi az ötödik pillér?
Az erkölcsi üzenet. A fent említett ellenállás nem csak fizikai ellenállást jelent, azon értékekhez való ragaszkodást, amelyek az emberi méltóság megtartásához vagy akár a túléléshez segítették hozzá a szenvedőket. Ennek a szemléletmódnak kiváló példája pl. a Saul fia című film is, ahol a főhős egy végtelenül kiszolgáltatott helyzetben is próbálja a spiritualitáson keresztül megőrizni az emberi tartását. Azt hiszem, a koncepciónak ez a központi eleme.
Eltérő identitásmodellek és pengeváltás a zsidó szervezetek között
Kiéleződött a feszültség a magyarországi zsidó közösségek között. A neológiát képviselő Mazsihisz, az önök szervezete, az EMIH, valamint az ortodox irányzatot képviselői Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség (MAOIH) között vannak pengeváltások. Azzal vádolták meg az EMIH-et, hogy szőröstől-bőröstől lenyelte az ortodoxokat. Hol tart ez az ügy?
Pengeváltások voltak, vannak és lesznek, mert ez a zsidó élet velejárója, de nézzük egy kicsit távolabbról ezt a helyzetet! A magyar zsidó szervezeti politikának, hasonlóan más szervezetekhez, kell hogy legyen valamilyen alapvetése, háttérgondolata, ideológiája. A szocializmus évtizedeiben a zsidóság nyilvánosságban betöltött szerepét úgy határozták meg a pártközpontban, hogy az a holokausztra emlékezés és az antiszemitizmus elleni vészkiáltás köré épüljön. Ezt örökölte meg a rendszerváltáskor a Mazsihisz, és ennek egy ellenpólusaként jött létre az EMIH.
Akkor alapvetően a világnézeti különbségből adódnak a feszültségek önök között?
Két különböző identitásmodell van a háttérben. A Mazsihisz által képviselt modell lényege egy áldozati szerep, amelyet a történelem tragédiái és egy diktatórikus hatalom érdekei kényszerítettek a zsidóságra.
AZ EMIH SZERINT A SAJÁT ÉRTÉKEINKRE KELL ÖNAZONOSSÁGUNKAT ÉS KÖZÖSSÉGI IDENTITÁSUNKAT ÉPÍTENI.
A zsidóság számunkra nem a mártírságról, hanem sok ezer éves értékekről, hagyományról és szokásokról szól, amelyek jól használható sorvezetőt adnak egy tartalmas, boldog élethez.
