Köves Slomó: a magyar zsidók ma kevésbé fenyegetettek, mint hét éve
Az EMIH vezető rabbija is nyilatkozott a Deutsche Wellének, amely beszámolt a Tett és Védelem Liga és az Ipsos antiszemitizmust vizsgáló új közvélemény-kutatásáról.
A német közszolgálati csatorna oldala is beszámolt arról, hogy a Tett és Védelem Liga (APL) és a zsidó közösségeket és szervezeteket tömörítő Európai Zsidó Szövetség (EJA) által bemutatott új felmérés egyértelműen azt mutatja: az antiszemitizmus mélyen gyökerezik, sőt növekvő tendenciát mutat az Európai Unióban, mintegy 80 évvel a holokauszt után.
A lapnak nyilatkozott Köves Slomó, az APL alapítója, az EMIH vezető rabbija is, aki elmondta: a felmérés minden negatív tendencia ellenére a remény sugarát is felvillantja, a hazai trend ugyanis megfordítható. A rabbi szerint 2006 és 2013 között a szélsőjobboldali és jobboldali populista pártok térnyerése Magyarországon is negatívan hatott a zsidókra. 2012-ben aztán az alapítvány erősítette felvilágosító munkáját, hogy felhívja a figyelmet a kérdésre és küzdjön az előítéletek ellen. Az új tanulmány szerint a magyarországi zsidók ma már kevésbé érzik magukat fenyegetve, mint hét évvel ezelőtt.
Magyarországon szerinte világosan felismerték a problémát, és az állami szervezetekkel közösen oktatási, felvilágosító programokat dolgoztak ki és valósítottak meg. „Más uniós államoknak is követniük kellene ezt a jó példát” – tette hozzá a rabbi. A lap beszámol arról is, hogy Köves bejárja Magyarországot és Európát, hogy segítsen lebontani az előítéleteket, különösen a fiatalabb generáció körében, és meséljen nekik a mintegy százezer magyar zsidó mai életéről. A rabbi hisz abban, hogy az iskolai osztályokban tartott előadásai változást hozhatnak: „A legtöbb diáknak rengeteg kérdése van, mert még mindig nagyon sok az előítélet”.
Ezt támasztja alá az Európai Unió 16 országában végzett, az antiszemitizmust vizsgáló közvélemény-kutatás is, amely szerint Európában még mindig rengeteg az antiszemita előítélet. Ezek közé tartoznak a globális összeesküvés-elméletek, a zsidók hibáztatása Krisztus keresztre feszítéséért, valamint a „kétes üzleti gyakorlatokra” vonatkozó vádak.
A felmérés szerint a lengyel, a magyar és a görög válaszadók körében volt a zsidókkal szembeni ellenséges magatartás a legelterjedtebb. Az antiszemita nézetek magas szintje ellenére azonban ezekben az országokban ritkán fordulnak elő erőszakos támadások a zsidók ellen, a zsidók elleni támadások gyakoribbak azokban az országokban, ahol az antiszemitizmus kevésbé elterjedt.
Az Európai Bizottság csak a múlt héten mutatta be az antiszemitizmus elleni küzdelem első politikai-stratégiai programját, adatai szerint 10 európai zsidóból kilenc komoly problémának tartja az antiszemitizmust – emlékeztet a DW honlapja. A Bizottság tervei között szerepel a náci emléktárgyak kereskedelmének betiltása és az interneten megjelenő antiszemita gyűlöletbeszéd elleni küzdelem fokozása. Az Európai Zsidó Szövetség tanácskozásán hangsúlyozták, hogy az Európai Bizottság stratégiája csak az első lépés lehet. Jelenleg még több EU tagállam nyilván sem tartja az antiszemita támadásokat, nemhogy konkrét intézkedéseket hozna a probléma kezelésére.
